A Bizalom Türkiz Madárfészke

A bizalom… törékeny türkiz tojás egy magas fa ágán épült fészekben. Egyikünk sem születik vele, hanem lassan építjük, áganként, szálanként, a tapasztalatok és a kapcsolatok fonalaiból. Volt idő, mikor a fészkem roskadozott, majdnem le is zuhantam a mélybe. A csalódások vihara megrázta az ágat, a félelem jégszélként fújta körbe, és minden egyes tollpihe, melyet a bizalommadár a fészekbe hozott, darabokra tört. Megtanultam, hogy nem minden kéz nyúl értem, van, amelyik el akarja venni a biztonságot, a szárnyalás lehetőségét.

De a madár nem adta fel. Minden alkalommal, mikor a fészek megbomlott, hozott egy új ágat. Egy ágat a megbocsátás erdejéből, egy szálat az őszinteség mezejéről, egy tollat a hit hegyéről. Ráébredtem, hogy a bizalom nem vak hit, hanem tudatos választás. Választás arra, hogy nyitott szívvel, de éber szemmel nézzek a világra. Választás arra, hogy merjem a sebezhetőség páncélját levetni, de tudjam, hol húzódik a határ a naivitás és a jóhiszeműség között. A Nap sugarai most már melegítik a türkiz tojásokat. A bizalommadár éneke pedig azt súgja: Ne félj, építs újra, mert a bizalom nem a tökéletesség, hanem a kitartás gyümölcse. És a legszebb dallamok a legmélyebb csendből születnek.