A Hála Aranyló Harmatcseppjei

Oly sokszor rohanunk át a napjainkon, mint szélvész a búzatáblán, csak a zizzenést vesszük észre, a lényeget nem. Pedig mennyi apró csoda rejtőzik minden pillanatban! A napfelkelte festménye az égen, egy idegen kedves mosolya, a madarak reggeli éneke... Mind-mind ajándékok, ingyen kapott kincsek. És mi? Mi legtöbbször elfelejtünk hálát adni értük. Pedig a hála olyan, mint a reggeli harmatcseppek: áttetsző, törékeny, mégis képes élettel megtölteni a környezetét. Megtisztítja a szívünket, ragyogást kölcsönöz a lelkünknek, és összeköt minket a forrással, ami mindezt adja. Ma, mielőtt bármi mással foglalkoznál, szánj egy percet arra, hogy számba vedd az áldásaidat. Érezd a hála melegét a mellkasodban, és engedd, hogy ez az érzés átjárja az egész lényedet. Meglátod, a napod sokkal fényesebben fog ragyogni.