A Hála Tejútjának Csillagai

A hála. Olyan, mint a Tejút: végtelennek tűnik, mégis csak egy parányi része látható szabad szemmel. Nap mint nap kapunk ajándékokat, észrevétlenül, apró morzsákat a sors asztaláról. Egy mosolyt egy idegentől, egy jó szót egy baráttól, egy lélegzetet a tiszta levegőből. Mégis, oly gyakran a hiányra fókuszálunk, arra ami nincs, ahelyett, hogy a meglévőért hálát adnánk.

Emlékszem, egy viharos éjszakán, mikor az ég szakadt és a szél tépte a fákat, én a fűtés leállása miatt dühöngtem. Átkoztam a világot, amiért ilyen kényelmetlen helyzetbe kerültem. Majd eszembe jutott egy idős asszony, akit néhány éve ismertem meg egy önkéntes munkám során. Ő egy apró, fűtetlen viskóban élt, mégis mindig mosolygott, és hálás volt a meleg takaróért, amit kapott. Az ő arca villant be a sötétben, és hirtelen szégyenkezni kezdtem. Mert nekem volt tető a fejem felett, ételem a hűtőben, és szerető emberek körülöttem.

Azóta minden este, mielőtt elalszom, felsorolok legalább három dolgot, amiért aznap hálás lehetek. Nem kell nagy dolognak lennie. Lehet a kávé illata reggel, egy kedves üzenet, vagy a naplemente színei. Ezek a parányi csillagok alkotják a hála Tejútját az életemben. És minél több csillagot gyűjtök, annál fényesebben ragyog. Talán neked is érdemes kipróbálni. Nézz fel az égre, és fedezd fel a saját Tejútadat. Meg fogsz lepődni, mennyi csillag vár rád.