A Harmónia Lila Akác Virágfüzére

Olykor, a lélek kertjében túlságosan is engedjük, hogy elburjánozzanak a tüskés, szúrós növények. A békétlenség mérgező borostyánja futja be a gondolatainkat, elfojtva a szívünkben rejlő harmónia apró, lila virágait. Pedig ott vannak, mélyen elrejtve, a zaj és a sietség mögött, a megfelelni vágyás árnyékában. Egy lélegzetvételnyi csendben hallhatjuk a suttogásukat.

Emlékszem egy régi történetre, egy idős kertészről, aki híres volt a legszebb akácfákról a vidéken. Sokan irigyelték a kertjét, de nem látták a türelmet, a gondoskodást, amellyel a fáit nevelte. Egy napon egy fiatalember megkérdezte tőle, mi a titka. A kertész mosolyogva válaszolta: "Nem harcolok a gyomnövényekkel. Egyszerűen ültetek több virágot."

És ez a mi titkunk is. Ne ostorozzuk magunkat a hibáinkért, a gyengeségeinkért. Ehelyett összpontosítsunk a jóra, a szépre, a harmóniára. Tápláljuk a lélek kertjében rejlő virágokat, öntözzük szeretettel, gondoskodással. Engedjük, hogy a lila akác virágfüzérei befonják a szívünket, elűzve a békétlenséget, és betöltve a lelkünket a harmónia édes illatával. Ahol harmónia van, ott béke is születik.