A Hit Ametiszt Pillangószárnya

Oly sokszor érezzük, mintha a hit egy távoli csillag lenne, elérhetetlenül magasan a sötét égen. Pedig valójában itt van bennünk, egy apró, összegömbölyödött hernyó, aki a sorsunk levelén táplálkozik. És néha, a legváratlanabb pillanatban, bábbá alakul. Ez a bábidő a türelem próbája, a sötétség és a csend ideje, amikor semmi mást nem tehetünk, csak bíznunk abban, hogy a változás elkerülhetetlen. Mintha a Neptunusz ködfátyla borulna ránk, elmosva a határvonalakat aközött, ami valóságos és ami csupán illúzió. De ha kitartunk, ha nem engedjük, hogy a kétely rothasztó savja feloldja a belső magot, akkor eljön a nap, amikor a bábon repedések jelennek meg. És kibújik belőle… egy ametiszt pillangó. Szárnyai a hit erejével vibrálnak, lila fényük eloszlat minden árnyékot. Ez a pillangó nem csak egy illékony szépség, hanem egy üzenet. Azt súgja, hogy a hit nem egy vak ugrás a semmibe, hanem a belső tudás halk szava, mely sosem hagy el minket, még a legmélyebb sötétségben sem. Hogy minden átalakulás egy lehetőség, egy esély arra, hogy még szebbek, még erősebbek legyünk. Csak hinnünk kell abban, hogy a pillangó bennünk szunnyad.