A Jelenlét Citrin Fénycsóvái

A múlton rágódni, a jövőtől rettegni… Milyen ismerős dallam ez, a lélek örökös panasza. Pedig a valóság egyetlen pontban sűrűsödik: a mostban. Épp úgy, ahogy a citrin, a nap köve, magába zárja a fény esszenciáját, úgy kell nekünk is befogadnunk a jelen pillanat vibráló energiáját. Nem tagadom, nehéz. Én is sokszor azon kapom magam, hogy egy soha el nem követett hiba árnyékában bolyongok, vagy egy soha be nem következő katasztrófa forgatókönyvét írom. Mintha valaki ellopta volna a jelenem, és cserébe adta volna ezeket a szellemképeket. Aztán emlékeztetem magam: itt vagyok. Most lélegzem. A Nap is süt, vagy ha éppen nem, akkor is ott ragyog valahol a felhők mögött. A citrin ereje a jelenben rejlik. Engedd, hogy átjárjon, és meglásd, a félelmek és a bánatok elhalványulnak. A most az egyetlen valóság, a többi illúzió.