A Kételkedés Holdkő Labirintusa

Olykor, a szívünk mélyén egy hideg, ezüstös labirintus húzódik, a Kételkedés Holdkövéből építve. Minden kanyarban egy-egy suttogás visszhangzik: "Biztosan jó úton jársz? Megérdemled ezt? Mi van, ha tévedsz?" Én is elvesztem benne nemrég, egy döntés súlya alatt roskadozva. Egy régi barátság újrafonása kínált fel egy izgalmas, de kockázatos lehetőséget. Vajon újra bízhatok? Vajon én magam méltó vagyok a második esélyre? A kételyek Holdkő falai egyre szűkültek körülöttem.

Ekkor eszembe jutott egy régi történet, egy remete asztronómusról, aki a Hold mozgását tanulmányozta. Évekig kereste a tökéletes egyensúlyt, a biztos jelet. Egyik éjjel, amikor a Hold fénye beragyogta a kunyhóját, hirtelen rájött: a Hold maga a változás. Nincs állandóság, csak áramlás. A kétely nem a rossz útirány jele, hanem a növekedés lehetősége. A labirintus nem börtön, hanem egy tér, ahol megkérdőjelezhetjük a korlátainkat. Lassan, mély lélegzetet vettem. Elfogadtam a bizonytalanságot. A Holdkő labirintus falai nem omlottak le, de már nem éreztem szorítónak. Tudtam, hogy a válasz nem a biztonságban, hanem a szív tisztaságában rejlik. A kétely nem ellenség, hanem a bölcsesség egyik arca.