A Kitartás Gyémánt Csiszolóköve

A kitartás… Sokszor kőnek látjuk, érdesnek és hidegnek, ami csak a sikeresek kezében csillog gyémántként. Pedig a valóság az, hogy mindannyiunk szívében ott lapul ez a csiszolókő, csak épp beporosodva, elfeledve a napi kétségek, a kudarcok árnyékában.

Emlékszem egy idős kertészre, aki egy apró, elhanyagolt kertet gondozott. A többi kertész már lemondott róla, a földet kietlennek, a növényeket életképtelennek nyilvánították. Ő azonban nap mint nap kijárt, gereblyézett, locsolt, gyomlált, lassan, kitartóan. Senki sem értette, miért pazarolja az idejét. De ő csak mosolygott, és azt mondta: "A türelem rózsát terem. A kitartás pedig egész kertet."

Évek teltek el. A kertész nem adta fel. És ahogy a Nap kitartóan süt, ahogy a víz kitartóan csepeg, úgy bontakozott ki lassan, de biztosan a kert. Virágok nyíltak, zöldségek teremtek, és a korábban kietlen föld újra élettel telt meg. A kitartás gyémánt csiszolóköve, melyet a kertész szívében őrzött, csodát tett.

Nincs olyan álom, nincs olyan cél, ami elérhetetlen lenne a kitartás erejével. Akkor is, ha a körülmények nehezek, akkor is, ha a kételyek suttognak a füledbe, emlékezz a kertészre, emlékezz arra, hogy a gyémánt csak a kitartó csiszolás által nyeri el valódi fényét. Engedd, hogy a te csiszolóköved is munkába álljon, és meglásd, a te kerted is kivirágzik. A csillagok is kitartóan ragyognak felettünk évezredek óta, nemde?