A Kíváncsiság Csillagpor Lepkéi

Hajnalpírban ébredtem, s a lelkem olyan volt, mint egy elfeledett térkép. Régi vágyak helyén por lepte be az ösvényeket, s a tájékozódás helyett inkább csak a biztonság szürke falai emelkedtek körülöttem. A Kíváncsiság, ez a szelíd, ám annál kitartóbb erő, egy csillagpor lepke szárnyán érkezett. Finoman rebbent a zárt ajtók előtt, s emlékeztetett arra, hogy a valódi kaland nem a tökéletesség elérésében rejlik, hanem a kérdések feltevésében.

Egy apró kavicsot vettem a kezembe, s elkezdtem követni a lepke könnyű táncát. Először csak a megszokott utakat jártam be, de ahogy a kíváncsiságom táplálta a lelkem, egyre merészebben tértem le a járt útról. Rájöttem, hogy minden elágazás egy újabb lehetőség a felfedezésre, még akkor is, ha az út göröngyösnek tűnik. Nem a válaszok birtoklása a lényeg, hanem a kérdések szeretete. Mert a kérdések azok, amelyek elvezetnek a mélyebb megértéshez, amelyek kitágítják a horizontot, s amelyek lehetővé teszik, hogy meglássuk a világot a maga csodálatos, soha véget nem érő sokszínűségében. Engedjük hát, hogy a kíváncsiság csillagpor lepkéi vezessenek minket!