A Kíváncsiság Karneol Lángocskái

A kíváncsiság néha olyan, mint egy kis karneol lángocska a szív mélyén. Nem feltétlenül fényes vagy vakító, inkább egy meleg, hívogató pislákolás, amely a titkokkal teli sötétségbe csalogat. Emlékszem, gyermekkoromban, nagymamám padlásán, minden alkalommal, amikor odafelé indultam, ez a lángocska lobbant fel bennem. Tele volt poros dobozokkal, régi bútorokkal, sosem látott tárgyakkal. Minden egyes kinyitott doboz egy újabb világot tárt fel, a múlt történeteit suttogta.

Azonban a kíváncsiság nem csak a tárgyak iránti érdeklődés. Sokkal inkább a lélek vágya a tapasztalásra, a megértésre. Ez az, ami elindít minket az önismeret rögös útján, ami arra ösztönöz, hogy kérdéseket tegyünk fel, hogy elmerüljünk a válaszok keresésében. Ne féljünk a kérdésektől, még akkor sem, ha nincs rájuk azonnali válasz. A kérdések maguk a kulcsok, amelyek a tudás kapuit nyitják meg. Ha elveszítjük a kíváncsiságunkat, elveszítjük az élet iránti vágyunkat is. Merjünk rácsodálkozni a világra, mint egy gyermek, aki először látja a hóesést. Engedjük, hogy a karneol lángocskák vezessenek minket!