A Kudarctól Való Félelem Fekete Lila Szirmú Virága

Megannyi virág nyílik lelkünk kertjében, mindegyik egy-egy érzés, gondolat, tapasztalás megtestesítője. A kudarctól való félelem virága különös fajta. Fekete lila szirmokkal bontakozik ki, árnyékot vetve mindenre, ami fényes és ígéretes. Nem mérgező, nem pusztít, de bénítóan hat.

Emlékszem, egy idős fafaragó mester műhelyében láttam ezt a virágot először. A mester, akihez sokan jártak tanulni, épp egy gyönyörű madarat faragott. Egyetlen hibás mozdulat miatt azonban a szárny eltört. A mester, ahelyett, hogy elkeseredett volna, elmosolyodott. "Látod, tanítványom? A hiba is tanít. Ha félnék a hibától, sosem mernék alkotni."

Akkor értettem meg, hogy a kudarc nem a vég, hanem egy állomás. Egy lehetőség a fejlődésre, a tanulásra. A kudarctól való félelem pedig csupán egy illúzió, ami megakadályoz abban, hogy kibontakoztassuk a bennünk rejlő lehetőségeket.

Engedjük meg magunknak, hogy hibázzunk! Ne féljünk a fekete lila szirmú virágtól, hanem nézzünk a szívébe. Ott találjuk meg a bátorságot, hogy merjünk álmodni, alkotni, élni – teljes szívvel, hibáinkkal együtt. Mert a tökéletlenségben rejlik az igazi szépség. Az égi szférák is ezt súgják, miközben a csillagok táncolnak az éjszakai égbolton, emlékeztetve minket: a bukás is a felemelkedés része.