A Láthatatlan Híd Építőkövei

Vajon hány alkalommal érezted már, hogy egy mély, láthatatlan szakadék tátong közted és valaki más között? Nem a szavak hiánya, nem is a meg nem értett gesztusok okozzák, hanem valami sokkal mélyebben gyökerező érzés: a bizalmatlanság. Ez az a finom, mégis áthatolhatatlan fátyol, ami elválaszt, elzár és megakadályozza, hogy a lelkek igazán találkozzanak. Emlékszem egy hajnalra, amikor a Hold még félig ott lógott az égen, mint egy elfeledett ezüst érme, és én egy régi barátság romjain ültem. A bizalom hiánya volt az, ami apránként szétmállasztotta a híd ívét, amit olyan gondosan építettünk. Vajon miért olyan nehéz újra és újra megtenni az első lépést a másik felé, különösen, ha már csalódtunk? Talán azért, mert a bizalom nem egyetlen pillanat műve, hanem számtalan apró, láthatatlan építőkőből áll: az őszinte figyelemből, a feltétel nélküli elfogadásból, a meg nem ítélés csendjéből. Az asztrológia tanítása szerint, a Hold jegyünk mutatja, hogyan tápláljuk és hogyan fogadjuk el a gondoskodást, de a bizalom ennél mélyebb. Az egy olyan egyezség a lelkek között, amihez bátorság kell. Bátorság megnyitni a szívünket, még ha tudjuk is, hogy fennáll a sebződés lehetősége. És ha valahol a sötétben rejtőzik egy láthatatlan szakadék, talán éppen a mi bátorságunk lesz az, ami az első követ elhelyezi a hiányzó híd építkezésén. Érdemes megpróbálni.