A Lélek Vihar előtti Nyugalma

Léleknapló. Van úgy, hogy a vihar előszele már érezhető. Nem dörög az ég, nem villámlik, de a levegő megnehezedik, a fák levelei megrezzennek egy láthatatlan fuvallatra. Pontosan így van ez a belső világunkban is, amikor egy nagy változás küszöbén állunk. Az elmúlt hetekben sokat gondolkodtam a "várakozás" állapotán, de nem abban az értelemben, ahogy a legtöbben ismerjük, a türelmetlen ide-oda járkálásban, hanem egy mélyebb, spirituális várakozásban. Ez nem passzív semmittevés, hanem egy aktív belső munka, egyfajta "rendezkedés" a lelkünkben, mielőtt az új energiák elárasztanak minket. Mintha a csontjainkban éreznénk a közelgő fordulatot, de még nem tudnánk pontosan, milyen formát ölt majd. Ez az, amit én a Lélek vihar előtti nyugalmának nevezek. Ez a csend néha megtévesztő, mert mögötte óriási erők gyűlnek. Ebben az időszakban kulcsfontosságú, hogy meghalljuk a belső hangunkat, és odafigyeljünk az apró jelekre, azokra a finom suttogásokra, amelyek a szívünk mélyéről érkeznek. Lehet, hogy egy régi félelem bukkan fel újra, vagy egy elfeledett vágy tör a felszínre. Engedjük meg magunknak, hogy megéljük ezeket az érzéseket, ne próbáljuk elnyomni őket. Ez a felkészülés ideje. A Kos energia épp most van a tetőfokán, de a vihar előtti csendben a Bika stabilitása kezd el átszűrődni, a gyökereinkbe kapaszkodva erőt meríthetünk. Mint egy fa, amely mélyebbre ereszti gyökereit, mielőtt a vihar rátörne. Ebben a csendben rejlik az igazi erő, a felkészülés a változásra, a megújulásra. A Lélek ebben a várakozó állapotban a legérzékenyebb, és a legnyitottabb a belső bölcsességre. Hallgassunk rá, és engedjük, hogy elvezessen minket a következő lépéshez.