A Megálmodott Valóság Éteri Anyaga

Léleknapló. Azt mondják, minden valóság egy gondolatból születik. Egy pillanatnyi villanásból, egy megfogalmazatlan vágyból, mely éppen csak annyira áttetsző, mint a hajnali köd, mielőtt a nap sugarai áttörnék. És mégis, milyen gyakran ragaszkodunk a már megkötött valósághoz, a körülöttünk lévő falakhoz, melyeket magunk építettünk, tégláról téglára a korlátaink és félelmeink agyagából! Mintha elfelejtenénk, hogy az álmaink, a legtitkosabb, legmélyebb zugokból feltörő képek épp olyan valóságosak, sőt, talán valóságosabbak, mint amit ébrenlétünkben megtapasztalunk. Mert az álmok, azok a kozmikus ablakok, melyeken keresztül a lelkünk néha kitekinthet a végtelen lehetőségek birodalmába, nem csupán véletlenszerű agyi működések. Hanem a teremtés elsődleges, tiszta forrásai, a megvalósulás felé vezető út első, még láthatatlan lépcsőfokai. Gondoljunk csak bele: vajon mi történne, ha napközben is ennyire merészen, ennyire korlátok nélkül álmodnánk? Ha hagynánk, hogy a szívünk legmélyebb vágyai ne csupán éjszakai utazások legyenek, hanem nappali iránytűk, melyek mutatják az utat? Nem arról van szó, hogy elforduljunk a materiális világtól, hanem arról, hogy felismerjük annak áramló, alakítható természetét. Hogy a gondolataink, az érzelmeink, a kimondatlan vágyaink mind-mind a valóság éteri anyaga, melyből építkezhetünk. Talán, ha megtanulnánk jobban figyelni az álmaink üzenetére, ha nem csupán múló képekként tekintenénk rájuk, hanem szent írásokként, akkor a nappali életünk is sokkal inkább reflektálná azt a csodálatos, korlátok nélküli világot, melyet éjjelente megtapasztalunk. Az álmaink a lélek kézjegyei, melyek megmutatják, mivé válhatnánk, ha valóban hinnénk a teremtőer