A Megérzés Labradorit Szikrái

A labradorit kőben rejlő szikrák a megérzés parányi villanásai, melyek a lélek sötét éjszakájában mutatják az utat. Olyan ez, mint amikor a csillagok mögül előbukkan egy halvány hold, elég fényt adva ahhoz, hogy elkerüljük a gödröket, anélkül, hogy teljesen lerántaná a leplet a rejtett tájról. Sokszor elnyomjuk ezeket a finom üzeneteket, mert a logika hangosabb, a félelem pedig mindent elborít. Pedig a megérzés a lelkünk nyelve, a szívünk suttogása, mely nem tévedhet. Emlékszem, egyszer egy fontos döntés előtt álltam. Minden racionális érv az egyik irányba mutatott, de a gyomromban furcsa szorongást éreztem. Figyelmen kívül hagytam, azt gondoltam, csak a stressz. De a kellemetlen érzés nem múlt, sőt, erősödött. Végül, kétségbeesetten, engedtem a belső hangnak. Visszaléptem. Utólag kiderült, hogy a racionális döntés katasztrófához vezetett volna. Azóta megtanultam hallgatni a labradorit szikráira, a megérzés finom, de annál erőteljesebb üzeneteire. Mert néha a leghangosabb válaszok a csendben rejtőznek.