A Szív Cirkon Árnyalatai

Ma a megbánás lágy, cirkonfényű árnyalataiba merülök. Nem a harsány, vádaskodó önsajnálatba, hanem abba a finom, rezignált elfogadásba, ami a csendes őszinteség gyümölcse. Tudom, hogy nem mindig választottam a szeretet útját. Voltak pillanatok, mikor a félelem, az ego torz tükre vezérelt, és szavak, tettek születtek, amiket visszavonnák. De a múlt már nem a miénk. Ami maradt, az a tanulság – az apró cirkonkristályok, amik a szív legmélyén csillognak, emlékeztetve a gyarlóságra, de egyúttal a növekedés lehetőségére is. Ma nem ostorozom magam. Ma inkább megengedem, hogy a szív cirkon árnyalatai átjárják a lelkemet, finoman csiszolva a durva éleket, és emlékeztetve, hogy a tökéletlenség is lehet szép, ha a szeretet vezérel. Mert a megbánás nem cél, hanem egy állomás. Egy mély lélegzet a következő lépés előtt, ami már a szeretet felé vezet.