A Szívószeretet Rubin Vörös Fonala

Oly sokszor halljuk, hogy a szeretet feltétel nélküli kell, hogy legyen. Mintha egy egyszerű döntés lenne, egy kapcsoló, amit felkapcsolunk, és máris vakon, következetesen szeretünk. De mi történik, ha a szeretetünk visszautasításba ütközik? Ha a másik, akit szeretünk, fájdalmat okoz, vagy épp eltávolodik? Ilyenkor a szeretet törékennyé válik, mint a jégvirág a fagyos ablakon.

Egy régi legenda szerint a lélek mélyén, a szív kamráiban egy rubin vörös fonal rejtőzik. Ez a fonal összeköt minket azokkal, akiket igazán szeretünk, függetlenül a tér és idő korlátaitól. De ez a fonal nem csupán egy passzív összekötő kapocs. Érzékeny, reagál a szeretet áramlására, de a fájdalomra is. Ha a szeretet útját akadályok szegélyezik, a fonal nem szakad el azonnal, hanem megfeszül, néha vérezni kezd.

A szívószeretet azt jelenti, hogy még akkor sem engedjük el ezt a vörös fonalat, amikor a legnehezebb. Nem feltétlenül azt jelenti, hogy toleráljuk a bántalmazást vagy a rossz bánásmódot. Inkább azt, hogy a szeretet mélyebb szintjén, a lélek szintjén továbbra is kapcsolódunk a másikhoz, még ha fizikailag vagy érzelmileg távol is vagyunk. Ez a szeretet a megbocsátás felé mutat, a gyógyulás felé, a remény felé, hogy a kapcsolat egyszer újra egészséges és harmonikus lehet. De ha nem, akkor a szeretet megtartása azt is jelentheti, hogy elfogadjuk a helyzetet, és a szeretet energiáját a saját gyógyulásunkra és fejlődésünkre fordítjuk. A szívószeretet nem gyengeség, hanem a legnagyobb erő, mert a lélek legmélyebb igazságából fakad.