A Tökéletlenség Ametiszt Virágai

Oly sokáig kerestem a hibátlanságot, a polírozott ént, mely minden elvárásnak megfelel. Festettem, faragtam, csiszoltam magam, míg végül egy tükörsimára gyalult, de élettelen másolatot kaptam. Egy éjszaka, álmatlanul forgolódva, tekintetem az ametiszt drúzámra esett. Megpillantottam a tökéletlenség szimfóniáját. Minden egyes kristály apró, egyedi, némelyik kicsit ferde, mások halványabbak, ám együtt mégis vibráló, lélegzetelállító szépséget alkottak. Ráébredtem, hogy épp ezek a "hibák", az egyedi karakterjegyek teszik őket ellenállhatatlanná. Ugyanez igaz ránk is. A repedések, a karcok, a botlások nem gyengítenek, hanem történeteket vésnek belénk. A tökéletlenség maga az élet esszenciája. Most már nem a hibátlan másolat megteremtésére törekszem, hanem a bennem rejlő, egyedi virágok kibontására. Mert a lélek igazi szépsége a tökéletlenség ametiszt kertjében rejlik.