A Türelem Jáde Csendje

A türelem, ez a finom, jáde-színű csend, oly sokszor kiveszik a zajos, sürgető világban. Mintha elfelejtettük volna, hogy a dolgoknak idő kell, a virágnak a kibontakozáshoz, a bornak az éréshez, a léleknek a gyógyuláshoz. Emlékszem egy öreg kertészre, akinek a kertjében soha nem volt kapkodás. Minden növényt szeretettel gondozott, de sosem siettette őket. Egy nap megkérdeztem, mi a titka. Mosolygott, és azt mondta: "A természet tudja a maga idejét. Az én dolgom csak az, hogy megadjam neki, amire szüksége van, és várjak." Belenéztem a mély, bölcs szemébe és rájöttem, hogy a türelem nem passzivitás, hanem aktív várakozás, egyfajta bizalom abban, hogy minden a megfelelő időben történik majd. Hogy a Nap épp akkor kel fel, amikor kell, hogy megvilágítsa az éjszakát követő hajnalt.