A Vágyakozás Tejúti Porhintése

A vágyakozás… nem a hiány sivár üressége, hanem a lehetőségek végtelen csillagzata. Gyakran tévesztjük össze a birtoklás iránti sóvárgással, pedig az igazi vágyakozás maga a Tejút porhintése a lelkünkben. Emlékszem egy éjszakára, mikor a hegytetőn feküdve bámultam a csillagokat. Szívem mélyén valami megfoghatatlan után vágytam, valami olyasmire, ami túlmutatott a hétköznapok realitásán. Nem tudtam megfogalmazni, mi az, csak éreztem a hívását.

Ekkor egy idős asszony lépett mellém, akitől bölcsebb szemeket még sosem láttam. "Ne bánd a megfoghatatlant," mondta halkan, "mert az adja az életednek az irányt. A vágyakozás a lélek GPS-e. Nem mindig mutatja a pontos célt, de mindig a helyes irányba terel."

Azóta másképp tekintek a vágyakozásra. Nem a birtoklást helyezem előtérbe, hanem az utat, amely felé vezet. Mert a vágyakozás maga a mozgás, az örökös fejlődés lehetősége. Ne félj a vágyaidtól, ne fojtsd el őket! Engedd, hogy a Tejút pora vezessen, és lásd meg a csillagok között rejlő végtelen lehetőségeket.