Az Akarat Gránit Oszlopai

Az akarat, ez a szilárdnak hitt gránit, sokszor omladozó romhalmaz csupán, melyet a félelem szélvészei ostromolnak. Keressük, kutatjuk, azt hisszük birtokoljuk, pedig valójában ő birtokol minket. Kényszeresen akarunk, ahelyett, hogy hagynánk az életet áramlani. Egy tóparti kavicsra emlékeztet, melyet a víz folyamatosan csiszol, formál. Ha ellenállunk a víznek, csak élesebb, szúrósabb lesz a fájdalom, melyet okoz. Engedjünk! Engedjük, hogy az élet vize simítsa el a durva éleket, hogy az akaratunk rugalmas legyen, mint a bambusz, mely meghajlik a szélben, de nem törik el. Mert az igazi akarat nem a görcsös ragaszkodás a saját elképzeléseinkhez, hanem a belső erő, mely segít elfogadni és átalakítani mindazt, ami van. Ez a gránit nem kőbe vésett törvény, hanem a bennünk rejlő potenciál, melyet a szeretet és a megértés erejével tudunk igazán kibontakoztatni.