Az Ébredés Türkizkék Hajnala

A türelmetlenség egy sürgető dob, mely belülről lüktet. Mintha az idő homokja túl lassan peregne, mintha az Univerzum titkos tervrajza nem a mi tempónkban bontakozna ki. Néha, a sietség vakhitétől elvakulva, elfelejtjük, hogy a virág sem nyílik ki egyetlen nap alatt. Évek telhetnek el, mire a magból élet fakad, és a napfény felé törekszik.

Tegnap egy idős kertész mesélte, hogy az őszibarack fája évekig csak zöld leveleket hozott. Már majdnem feladta, mikor az ötödik évben, váratlanul, tele lett virággal. Az a fa megtanította neki, hogy az élet ritmusa más, mint amit mi elvárnánk. Hogy a teremtés időt kér, és a türelmetlenség csak eltorzítja a látásunkat.

Most, ahogy a türkizkék hajnal felébred felettem, érzem, ahogy ez a lecke lassan beszivárog a csontjaimba. A türelmetlenség nem más, mint a hit hiánya. A hit hiánya abban, hogy minden a megfelelő időben, a legszebb módon fog kibontakozni. A kulcs nem a sietség, hanem a jelenlét. A virág nem azért nyílik ki, mert sietteted, hanem azért, mert érzi a nap melegét, a föld tápláló erejét, és a benne rejlő élet vágyát. Engedd, hogy a türelmetlenség dobszava elhaljon, és hallgasd meg az élet szelíd dallamát. A te ébredésed is épp a maga idejében érkezik.