Az El nem Hordott Palástok Rejtett Súlya

Léleknapló bejegyzésemben ma a láthatatlan terhekről, a sosem viselt palástok súlyáról szeretnék mesélni. Gondoljunk csak bele, hányszor rejtőzünk el saját magunk elől, hányszor vesszük le a képzeletbeli palástokat, melyekkel a Sors, vagy épp önmagunk ajándékozott meg bennünket. Azok a palástok, amelyek a bátorságot, a kreativitást, az önzetlenséget, vagy épp a sebezhetőség elfogadását szimbolizálják. Félünk felvenni őket, mert azt gondoljuk, túl nehezek, túl hivalkodóak, vagy épp túl törékenyek.

Példaként jut eszembe egy régi barátom, aki mindig is tudta, hogy a gyógyítás a hivatása. Mélyen a szívében hordozta ezt a tudást, mégis, a félelem, a bizonytalanság, a "mi van, ha nem vagyok elég jó" gondolata elrejtette előle a Gyógyító palástját. Évekig dolgozott egy monoton, szürke irodában, miközben lelke mélyén egyre hangosabban suttogott a vágy, hogy segítsen másokon. Ahogy teltek az évek, érezte, hogy a palást súlya nem csökken, sőt, egyre nyomóbbá vált a soha fel nem vett lehetőség terhe. Végül, egy komoly élethelyzet ráébresztette, hogy az elfojtott vágyak nagyobb súlyt képviselnek, mint a bátorság és a hit, hogy felvegye a palástot. Elindult a gyógyítás útján, és bár az első lépések bizonytalanok voltak, a palást, amit addig elrejtett, most könnyűvé vált, szárnyakat adott neki.

Ez az asztrológiában is gyakran megmutatkozik. A születési horoszkópunkban ott vannak a képességeink, a lehetőségeink, a "palástjaink", amelyekre születtünk. A kihívás az, hogy felismerjük és felvegyük ezeket. Sokszor egy szaturnuszi tranzit, vagy egy fényszög utal arra, hogy ideje szembenézni az elrejtett palástokkal, és bátorságot gyűjteni ah