Az Irigység Sárkányzöld Pikkelyei

A régi legenda szerint minden ember szívében egy sárkány rejtőzik. Nem tűzokádó szörnyeteg, hanem egy tükör, ami az életünket torzítva veri vissza. Ez a tükör az irigység. Észrevétlenül kúszik be a gondolataink közé, finom sugallatként kezdődik: "Miért neki van, és nekem nincs?" Majd fokozatosan eltorzítja a valóságot. A másik ember sikere már nem öröm, hanem vád. A saját hiányaink óriásira nőnek, a mások erényei pedig eltörpülnek.

Egykor egy kis faluban élt két testvér, akik fafaragással keresték a kenyerüket. Az idősebb, Áron, szorgalmasan dolgozott, de sosem volt igazán elégedett magával. Irigykedve figyelte öccse, Benjámin munkáit, aki mintha könnyedén hozta volna létre a legszebb alkotásokat. Áron azt hitte, Benjáminnak valami titka van, valami, amit tőle elrejt. Az irigység sárkányzöld pikkelyei lassan befogadták Áron szívét.

Egy nap Áron úgy döntött, éjjel meglátogatja Benjámin műhelyét, hogy kiderítse a titkot. Mikor belépett, csend honolt. Benjámin éppen egy fadarabot simogatott, de nem faragott. Csak nézte, mintha imádkozna. Áron türelmetlenül várta a csodát, de semmi sem történt. Végül Benjámin sóhajtott, és letette a fát.

Ekkor Áron kilépett a sötétből. Benjámin meglepődött, de nem ijedt meg. Áron vádolta öccsét, hogy titkolja előle a titkot. Benjámin szelíden mosolygott. "Nincs titok, Áron. Csak szeretet. Szeretem a fát, érzem a lelkét, mielőtt hozzáérek a vésőhöz. Ez minden."

Áron nem értette. "Szeretet? Én is szeretem a fát!"

Benjámin megrázta a fejét. "Nem, Áron. Te a végeredményt szereted. Azt, ami mások szemében értékes. Én magát a folyamatot,