Az Irigység Smaragd Sárkánya

Éreztem, ahogy a gyomrom összeszorul, valami hideg, zöldes árnyalat kúszik fel a torkomon. Nem volt más, mint az irigység. Látni valakit ragyogni, sikereket elérni, boldognak lenni - és érezni, hogy bennem valami elkezd zsörtölődni, irigykedni, elvenni a saját fényemből. Mint egy smaragd sárkány, amelyik a kincseimet őrzi, de közben engem is fogva tart.

Észrevettem, hogy ez a sárkány akkor ébred fel bennem, amikor elfelejtem a saját utam. Amikor ahelyett, hogy befelé néznék, és azon dolgoznék, hogy a legjobb önmagam legyek, kifelé tekintek, és másokhoz mérem magam. Ez sosem vezet jóra. Mindig lesz valaki, aki valamiben "jobb" - ez a világ rendje. A kérdés az, hogy hogyan reagálok erre.

Az irigység nem elítélendő érzés, hanem egy jelzés. Azt üzeni, hogy valami hiányzik az életemből. Nem feltétlenül az, amire a másiknak van, hanem valami más, valami mélyebb. Talán a kreativitás, talán a szabadság, talán a szeretet. A sárkány nem a gonosz maga, hanem egy őrző, aki arra figyelmeztet, hogy eltévedtem az ösvényemen.

Eszembe jutott egy régi történet a kínai asztrológiáról, amely szerint a sárkány a bölcsesség és a szerencse jelképe is lehet. Tehát nem kell elpusztítanom a bennem lakozó smaragd sárkányt, hanem meg kell tanulnom vele együtt élni, uralni a tüzét. Megkérdezni tőle, hogy mire akar tanítani. Hol érzem magam hiányosnak? Miben kellene fejlődnöm? Milyen belső munkát kell végeznem, hogy újra ragyogjak?

És akkor a smaragd sárkány hirtelen nem tűnt olyan félelmetesnek. Inkább egy tanítómesternek, aki a saját sötét oldalaimra világít rá, hogy aztán fény gyúlhasson bennem. Megköszöntem neki a leckét, és elindultam a saját utamon, tudva, hogy a s