CHAT
Léleknapló
Belépés Regisztráció

Léleknapló

Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei

A Megalkuvás Mookait Homálya

A Mookait kő földszínei – a mély vörösek, a tompa sárgák, a lágy lilák – egy olyan tájat festenek elénk, ahol a kompromisszumok szövevényes ösvényei kanyarognak. Emlékszem, egy éjszaka a csillagok ...

Tovább olvasom →

A Kudarctól Való Félelem Achát Falai

Mindannyian ott állunk néha az Achát Falak előtt. Lenyűgöző, sokszínű kő, mely védi a mélyben rejlő kincseket, de egyben el is választja őket tőlünk. Ezek a falak a Kudarctól Való Félelmünk megtest...

Tovább olvasom →

A Türelem Labradorit Lépcsői

A türelem olykor a leghosszabb út, melyet bejárunk önmagunkhoz. Emlékszem, mikor a kis folyó partján ültem, s vártam, hogy az áradás leapadjon. Mérgelődtem, hogy a tervem, a túlsó part elérése megh...

Tovább olvasom →

A Félelem Holdkő Béklyói

A félelem. Olyan, mint egy csillogó, ámde hideg holdkő béklyó, ami lassan, észrevétlenül fonja be a bokáinkat, majd kúszik feljebb, a szívünket célozva. Eleinte alig érezzük, talán csak egy enyhe h...

Tovább olvasom →

A Megértés Fluorit Szivárványhídja

Néha a szavak elakadnak, mint egy elhagyatott szekér a sáros úton. Nem jutnak el a címzetthez, visszhangoznak csak a mi bensőnkben, növelve a zűrzavart. Mintha a Hold szeszélyes fényében próbálnánk...

Tovább olvasom →

A Megbocsátás Sugilit Fényalagútja

A megbocsátás... oly sokszor halljuk a szót, mintha egy egyszerű cselekedet lenne, egy pipa a lelki teendők listáján. Pedig sokkal inkább egy fényalagút, melynek mélyén ott ragyog a szabadság. Emlé...

Tovább olvasom →

A Bizalom Türkiz Forrásának Vize

Néha úgy érzem, a világ egy kimeríthetetlen kút, tele lehetőségekkel, szeretetreméltó emberekkel és váratlan ajándékokkal. De valahol mélyen, legbelül, ott lapul a félelem. A félelem attól, hogy a ...

Tovább olvasom →

A Kreativitás Karneol Lángjai

A múzsa néha olyan, mint egy szeszélyes macska. Körülöttem ólálkodik, dorombol, de sosem engedi, hogy teljesen megérintsem. Napokig ültem a vászon előtt, üres ecsettel a kezemben, és éreztem, ahogy...

Tovább olvasom →

Az Áldozat Jáspis Álarcának Repedései

Sokáig hittem, hogy az áldozat nemes. Hogy az adás, a lemondás tesz igazán értékessé. Mint egy jáspis álarc, hordtam ezt a meggyőződést, büszkén mutatva kifelé a mártírkodás szépen csiszolt felszín...

Tovább olvasom →

A Kételkedés Ametiszt Tövisei

A bizalom rózsakertjében sétáltam, amikor megakadt a tekintetem egy különös bokron. Sötétlila virágok borították, de a szirmok helyett éles tövisek meredtek az ég felé. Éreztem, ahogy egy szúrás be...

Tovább olvasom →
1 ... 205 206 207 208 209 ...