Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Megbocsátás Kunzit Selyemszála
Néha úgy érzem, a lelkünk egy hatalmas szövőszék, ahol a sors fonalai keresztezik egymást, mintákba rendeződve. Vannak napok, amikor ragyogó, élénk színek dominálnak, öröm és beteljesülés képeit fe...
Tovább olvasom →A Nosztalgia Opál Ködfátyla
Az őszi napfény átszűrődött a vékony függönyön, aranyporral hintve be a szobát. Ahogy a teámat kortyolgattam, a nosztalgia édes-keserű illata lengte be a lelkem. Régi fényképeket nézegettem – pilla...
Tovább olvasom →A Szétszórtság Angelit Felhői
Néha úgy érzem, a lelkem apró, angyali tollpihékre hullott szét, amiket a szél szanaszét fújt az idő tengerén. Talán a Merkúr retrográdba lépett ismét, talán csak én vagyok képtelen egyetlen dologr...
Tovább olvasom →A Harag Hegyikristály Üstje
A harag… Sokszor mint egy forró, sistergő üst jelenik meg lelki tájainkon, hegyikristályból faragva. Átlátszó edény, melybe lángoló indulatok, sérelmek égető szikrái hullanak. Elsőre tisztának, erő...
Tovább olvasom →A Passzivitás Füstkvarc Pókhálója
A passzivitás… egy suttogó csábító. Nem ordít, nem követel, csupán halkan sugallja, hogy maradj a kényelmedben, ne mozdulj, ne kockáztass. Észrevétlenül szövi be életünket, mint a füstkvarc színeit...
Tovább olvasom →Az Irigység Ónix Tükörlabirintusa
Az ózondús őszi levegő éles illata csípte az orromat, miközben a város felett vándorló, elszórt felhőkkel tarkított égre emeltem a tekintetem. Valahogy sosem értettem a nap-éj egyenlőség varázsát, ...
Tovább olvasom →A Kételkedés Borostyán Labirintusa
A borostyán, ez a megkövesedett gyanta, magában hordozza a múlt fényét, egy letűnt kor emlékét. De néha, ahelyett, hogy a napfényben gyönyörködnénk benne, labirintust építünk belőle a szívünk körül...
Tovább olvasom →A Büszkeség Lávakő Trónusa
A büszkeség... sokszor látom magamon és másokon is, mint egy lávakő trónust. Magasra emel, elválaszt a többiektől, kemény és rideg. Eleinte biztonságosnak tűnik, talán még hatalmasnak is. Fentről l...
Tovább olvasom →Az Elengedés Lepidolit Alagútja
A ragaszkodás sűrű ködében botorkáltam. Múltbéli sérelmek, beteljesületlen álmok, elengedhetetlennek hitt emberek szellemei kísértettek. Mindegyikük egy-egy nehéz súly a lelkemen, lehúzva a mélybe....
Tovább olvasom →Az Éberség Krizopráz Kertje
A Krizopráz Kertje nem egy hely, ahová elutazhatsz, hanem egy állapot, amit megteremthetsz magadban. Tudom, könnyű elmerülni a teendők sűrűjében, hagyni, hogy a gondolatok szertelenül cikázzanak, m...
Tovább olvasom →