Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Bátorság Apatit Óceánja
Néha úgy érzem, az élet egy hatalmas, sötét óceán, és én egy apró csónakban evezek rajta. A horizonton túl semmi nem látszik, csak a végtelen kék, ami egyszerre hívogató és ijesztő. A félelem hullá...
Tovább olvasom →A Versengés Ólom Súlyai
Hajnal volt. A Nap még csak kacsintott a horizonton, de az elmémet már a napi csata zajai töltötték be. Mindig is harcosnak éreztem magam, aki a legjobbra törekszik. Csakhogy az utóbbi időben ez a ...
Tovább olvasom →A Megbocsátás Jáspis Pillangói
A naplemente bíborszíne lassan mosta el a tegnapot, ahogy a tóparton ültem. A vizet néztem, benne a saját arcom tükörképét, eltorzítva a hullámok által. A csalódottság íze keserűen ült a számban. V...
Tovább olvasom →A Hiány Gyöngyház Csendje
Néha úgy érzem, egy hatalmas, gyöngyházfényű csend borul rám. Nem a fájdalomé, nem is a teljes ürességé. Inkább a hiány csendje ez. Mint egy tengerpart, ahol a hullámok visszahúzódtak, és csak nedv...
Tovább olvasom →A Rendelés Kalcedon Csendje
A konyhaasztalomon tornyosulnak a papírok: számlák, teendőlisták, félbehagyott versek. Mindegyik üzeni a maga sürgető fontosságát. A gondolataim cikáznak, mint a vadlovak, egyik pillanatban a határ...
Tovább olvasom →A Bizalom Lápisz Lazuli Fényforrása
Olykor a legmélyebb sötétség közepette érezzük, hogy elveszítettük a képességünket, hogy megbízzunk a világban, az emberekben, de legfőképpen önmagunkban. Mint egy Lápisz Lazuli kőbe zárt csillagfé...
Tovább olvasom →A Hála Borostyán Napsugarai
A hála néha olyan, mint egy elfeledett borostyánkő a zsebünkben. Tudjuk, hogy ott van, de a rohanó hétköznapokban nem érezzük a melegét, nem látjuk a benne rejlő, napfényes múltat. Pedig a hála az ...
Tovább olvasom →Az Irigység Obszidián Szilánkjai
Az éjszaka leple alatt, mikor a Hold ezüstös fénye megpihent a fákon, egy régi, elhagyatott kertben találtam magam. A levegőben éreztem a féltékenység sűrű, nehéz illatát, mint a rothadó gyümölcsök...
Tovább olvasom →A Kényszer Rubin Vörös Falai
Éreztem, ahogy a kényszer rubin vörös falai szűkülnek körülöttem. Egy szoba, melyet én magam építettem, téglánként, minden egyes "kell"-el és "muszáj"-jal, minden elvárással, am...
Tovább olvasom →A Kételkedés Szodalit Labirintusa
A szodalit, ez a mélykék, fehér erekkel átszőtt kő, sokszor a racionális gondolkodás jelképeként jelenik meg. De néha, amikor túlságosan ragaszkodunk a logikához, a bizonyítékokhoz, a Kételkedés la...
Tovább olvasom →