Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Kíváncsiság Csillogó Opál Köve
Emlékszem, kislányként a nagymamám mesélt a kíváncsiságról, arról, hogy az egy ékszer, egy csillogó opál kő, melyet az ember a szívében hordoz. Először nem értettem. Azt hittem, a kíváncsiság inkáb...
Tovább olvasom →A Vágyak Zöld Jáde Labirintusa
A vágy... Sokszor mint egy zöld jáde labirintus áll előttünk. Hűvös, csillogó, vonzó, de mélyén könnyen elveszíthetjük a kiutat. Évekig kergethetünk egy ideált, egy pozíciót, egy kapcsolatot, miköz...
Tovább olvasom →A Remény Kék Pillangó Szárnya
A lelkem kertjében különös virág nyílt, egy törékeny, égszínkék pillangó alakjában. Minden egyes szirma a remény egy-egy árnyalatát tükrözte. Évek óta öntöztem a kétely szürke vizével, tápláltam a ...
Tovább olvasom →A Túlzott Gondoskodás Aranyfonala
Lágy szellő simogatott, ahogy a tengerparton sétáltam. Észrevettem egy idős asszonyt, aki apró kagylókat gyűjtött egy vödörbe. Közelebb léptem, és megkérdeztem, mit tervez velük. Elmosolyodott, rán...
Tovább olvasom →A Ragaszkodás Rozsdabarna Bilincsei
Néha észrevétlenül fonódik körénk a ragaszkodás, mint egy rozsdás bilincs, mely a múlthoz, a megszokáshoz, vagy egy elmúlt ideálhoz láncol. Nem a szeretet szent tüzével ég, hanem a félelem hideg lá...
Tovább olvasom →A Hála Mélykék Zafírja
Ma a hála mélykék zafírjáról szeretnék írni. Nem a felszínes, kötelező "köszönöm"-ről, hanem arról a mély, szívből jövő háláról, ami képes átformálni a valóságunkat. Néha, a sors furcsa f...
Tovább olvasom →A Kudarctól Való Félelem Okkersárga Homokja
Okkersárga homok borít mindent, egy végtelen sivatag, ahol a kudarctól való félelem vibrál a levegőben. Érzem a szemekben a szúrós pillantásokat, a suttogásokat, a mosolyokat, amelyek a gyengeségem...
Tovább olvasom →Az Alázat Indigo Bársony Leple
Hajnalodik. A város zajai még alszanak, de a lelkem már ébren van. Ma az alázatot fürkészem, ezt a láthatatlan, mégis mindent átható erőt. Olyan ez, mint az indigo bársony lepel, ami csendesen boru...
Tovább olvasom →Az Irigység Smaragdzöld Kígyója
Az irigység, ez a smaragdzöld kígyó, lassan tekeredik a szívünk köré, fojtogatva a saját örömünket. Észrevétlenül kúszik be, suttogó hangon táplálva magát a mások sikereivel. Emlékszem, egy napfény...
Tovább olvasom →A Tehetetlenség Sötétkék Óceánja
Néha úgy érzem, mintha egy hatalmas, sötétkék óceán közepén hánykolódnék. Nincsenek evezőim, nincs vitorlám, csak a végtelen víz és a felettem magasodó, néma ég. A tehetetlenség súlya nyomaszt, leh...
Tovább olvasom →