Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Kitartás Gránát Szívverése
Éreztem már, ahogy a remény lángja lobog bennem, aztán lassan, szinte észrevétlenül kialszik. Ismerős érzés, a csüggedés sötét árnya, ami a legváratlanabb pillanatokban telepszik ránk. Mintha a bel...
Tovább olvasom →A Remény Szodalit Kapui
A Remény… sokan gyémántként keresik, pedig kék, mint a végtelen égbolt, sűrű, mint a tenger mélye. Szodalit – ez a kő jut eszembe róla. Egy rejtett kapu, mely akkor nyílik meg, amikor már minden el...
Tovább olvasom →A Kreativitás Lápisz Lazuli Lángjai
Olyan gyakran halljuk, hogy a kreativitás egy ajándék, valami, amivel vagy születünk, vagy soha nem lesz a miénk. Mintha egy rejtett forrás lenne, ami csak keveseknek nyílik meg. De mi van, ha azt ...
Tovább olvasom →A Kudarcnak Borostyán Gyökerei
A kudarc. Egy szó, mely sokszor a szakadék szélére sodorja az embert. Pedig a kudarc nem a vég, hanem egy mély, borostyánszínű gyökér, mely kapaszkodik a földbe, hogy táplálja a következő virágzást...
Tovább olvasom →A Kételkedés Krizopráz Suttogásai
A kertemben üldögéltem, a naplemente utolsó aranyszínű sugarai simogatták az arcom. A csendet csak a távoli tücsökciripelés törte meg. De a belsőmben zűrzavar uralkodott. A kétely apró, sziszegő ha...
Tovább olvasom →A Megbocsátás Rózsakvarc Kertje
A szív, mint egy elhanyagolt kert, könnyen benövi a gyom. A sérelmek, a harag, a fájdalom szívós indái fonják be, elzárva a fényt, a szeretetet. Évekig táplálhatjuk ezeket a gyomokat, dédelgetve a ...
Tovább olvasom →A Türelem Jáspis Ösvényei
A türelem…oly ritka vendég a lelkünkben. Mintha egy folyton sürgető belső óra ketyegne bennünk, ami nem engedi, hogy igazán megpihenjünk a pillanatban. Pedig a türelem nem a passzivitás, nem a bele...
Tovább olvasom →Az Igazság Ametiszt Geodái
A szív egy bonyolult barlangrendszer, tele rejtett zugokkal, melyekben néha az igazság kristályai rejtőznek. Olyanok, mint az ametiszt geodák: kívülről kérgesek, talán nem is tűnnek különlegesnek, ...
Tovább olvasom →Az Elengedés Morganit Pillangószárnya
A kert végében álltam, ahol a vadszőlő már elkezdett vörösbe fordulni. Nyakamon éreztem a hűvös őszi szél érintését, ahogy az elmúlásra emlékeztetett. Egy régi fénykép volt a kezemben. Rajta én, so...
Tovább olvasom →Az Önbeteljesítés Fluorit Fénytörései
Olykor azt hisszük, pontosan tudjuk, mit kell tennünk. Mintha egy előre megírt forgatókönyv lenne az életünk, aminek minden pontját betű szerint követnünk kell. Pedig az univerzum sokkal játékosabb...
Tovább olvasom →