Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Bizalom Borostyán Fényű Madara
A bizalom... oly törékeny, mint egy újszülött madár szárnya, mégis oly erős, mint az az erő, ami a madarat az égbe emeli. Évekig tápláltam egy kétséget a szívemben, egy apró, szürkés árnyat, ami mi...
Tovább olvasom →A Remény Halvány Gyémántcsillaga
Tegnap a parkban sétálva egy idős asszonyt láttam a padon ülni. Arcán mély ráncok futottak, szemeiben a múlt súlya tükröződött. Odaléptem hozzá, és leültem mellé. Nem szóltam semmit, csak éreztem, ...
Tovább olvasom →A Bizonytalanság Gyöngyház Kapuja
A bizonytalanság néha úgy tornyosul elém, mint egy gyöngyház kapu. Fénye hívogató, mégis félek kinyitni. Mi van mögötte? A megszokott ösvény biztonságos, de a lélek szomjazza a felfedezést. Eszembe...
Tovább olvasom →A Magány Indigo Tengerének Mélye
A magány. Gyakran egy sötét, félelmetes helyként festjük le, pedig valójában egy indigo tenger, mély és végtelen. Sokáig én is menekültem tőle, zajjal, társasággal próbáltam betölteni az űrt, amit ...
Tovább olvasom →A Személytelenség Kristály Tükörképe
A Személytelenség… sokszor félelmetes szó. Egyfajta elmosódás, a határok megszűnése, az én elvesztése réme sejlik fel bennünk. Pedig, ha merünk belenézni a tükörbe, megláthatjuk benne a valódi össz...
Tovább olvasom →A Feledékenység Opál Színjátszó Fénye
Ma a feledékenység jött velem szembe. Nem a mindennapi, sietős, kulcsot-hol-hagytam fajta feledékenység, hanem az a mélyebb, opál színjátszó fényben úszó forma, ami elhalványítja a régi sebek élét,...
Tovább olvasom →A Tökéletlenség Holdfény Szilánkjai
Oly sokszor keressük a tökéletességet, azt a makulátlan tükröt, amelyben önmagunk hibátlan, ideális képét láthatjuk. Ám a tökéletesség vágya gyakran vakít el, elfedve a valóság gyönyörű, törékeny á...
Tovább olvasom →A Kiszámíthatatlanság Türkiz Pillanata
Emlékszem egy napra, amikor a nap olyan vakítóan sütött, hogy a szokásosnál is jobban elvakított, és minden terv szertefoszlott, mint a dér a reggeli napfényben. Addigra már hetek óta szigorúan köv...
Tovább olvasom →A Türelem Tejfehér Lótusza
A türelem… gyakran gondolunk rá úgy, mint egy erényre, amit valahol messze kell keresnünk, valami olyasmire, ami hiányzik belőlünk. Pedig ott van, mélyen bennünk, csak néha elfelejtjük locsolni. Ké...
Tovább olvasom →Az Önbüntetés Mélytengeri Barlangja
Ismerős az az érzés, amikor a legapróbb hibáért is ostorozzuk magunkat? Mintha egy mélytengeri barlangba húzódnánk vissza, ahol a visszhangok csak a saját ítéleteinket erősítik. Odakint ragyog a na...
Tovább olvasom →