Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Tehetetlenség Szürke Selyemgubója
A tehetetlenség néha úgy telepszik ránk, mint egy szürke selyemgubó. Finom, mégis fullasztó. Nem durva, nem fájdalmas, csupán bénító. Mintha a világ minden színe kifakulna, és csak a szürke árnyala...
Tovább olvasom →Az Önbizalom Sárga Topáz Kincse
Az önbizalom, ez a finom, mégis rendkívül fontos energia, néha úgy tűnik, mint egy elásott kincs. Mintha mélyen a lelkünk rejtekében lapulna, várva a megfelelő pillanatra, hogy ragyogjon. Sokszor k...
Tovább olvasom →A Félelem Éjfélkék Suttogásai
Az éjfélkék órákban, amikor a világ elcsendesedik és a gondolatok felhangosodnak, néha hallom a félelem suttogásait. Nem harsány kiáltások ezek, inkább finom, szívszorító panaszok, melyek a múlt ár...
Tovább olvasom →A Vágyak Óceánzöld Kagylója
Hajnal volt, a Nap még csak óvatosan kukkantott ki a horizont mögül, aranyat festve a tenger hullámaira. Én pedig ott álltam a parton, a lábam a hűvös homokba süppedve, és egyetlen vágy égett benne...
Tovább olvasom →A Megnyílás Zafírkék Forrása
Oly sokáig őriztem a szívem kapuját, gondosan reteszelve minden zárat, tartva, hogy a világ zajai, a csalódások viharai be ne törjenek. Észrevétlenül építettem magam köré falakat, azt hittem, védel...
Tovább olvasom →A Csend Gyöngyház Kapui
Olykor, a világ zaja szinte elviselhetetlenné válik. Mintha a gondolatok, félelmek, elvárások egy gigantikus kórusban harsognák el az életünket. Pedig a válaszok, a valódi útmutatás nem a zajban re...
Tovább olvasom →A Bátorság Aranyló Oroszlánszíve
Az önámítás bársonyfüggönye mögött sokszor ott rejtőzik a bátorság aranyló oroszlánszíve. Nem a vakmerőségé, nem is a harsány kiállásé, hanem a csendes, mélyről jövő bátorságé, amely a sebezhetőség...
Tovább olvasom →A Kíváncsiság Aranyfonala
A kíváncsiság néha olyan, mint egy aranyszál, mely a sötétben is vezet. Nem tolakodó, nem erőszakos, csupán finoman húz, hívogat, hogy vess egy pillantást a rejtett zugokba, a sosem látott tájakra....
Tovább olvasom →A Hála Aranyló Harmatcseppjei
Oly sokszor rohanunk át a napjainkon, mint szélvész a búzatáblán, csak a zizzenést vesszük észre, a lényeget nem. Pedig mennyi apró csoda rejtőzik minden pillanatban! A napfelkelte festménye az ége...
Tovább olvasom →Az ítélkezés márvány palotája
Ma a léleknapló lapjaira az ítélkezésről írok, arról a márvány palotáról, amit előszeretettel építünk mások köré, de valójában mi magunk raboskodunk benne. Milyen könnyű ítéletet mondani egyetlen p...
Tovább olvasom →