Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
Az Önismeret Smaragd Alagútjai
Néha úgy érzem, mintha egy végtelen alagútban botorkálnék, ahol a falak smaragdzöld fényben játszanak. Ez az alagút az önismeret mélységeibe vezet, és minden kanyar egy újabb aspektusommal szembesí...
Tovább olvasom →A Tökéletlenség Borostyánfényű Ablakai
Oly sokszor keressük a hibátlant. Tökéletes képet festünk magunkról, másokról, a világról, aztán csalódottan zúzzuk darabokra a tükröket, amik a repedéseket mutatják. Pedig a repedések, a tökéletle...
Tovább olvasom →A Birtoklás Obszidián Szorítása
Éreztem, ahogy a szívem körül egyre szorosabbra fonódik valami sötét. Nem volt ez félelem, nem volt irigység, valami annál alattomosabb. Birtoklás. Azt hittem, a szeretet az, de ahogy jobban beleme...
Tovább olvasom →A Csend Fehér Lótuszvirágai
Volt egyszer egy öregember, aki a hegyek között élt, messze a város zajától. Az emberek felkeresték őt tanácsért, de sosem adott direkt válaszokat. Ehelyett történeteket mesélt, melyek a hallgatók ...
Tovább olvasom →A Belső Gyermek Játszótere
Emlékszem, gyermekkoromban volt egy kis fa a kertünkben, amit "Varázsfának" hívtam. Minden titkomat, minden álmomat elmeséltem neki. Aztán felnőttem, és elfelejtettem a Varázsfát. Elveszt...
Tovább olvasom →Az Egység Gyémánt Palástja
Néha, a lét forgatagában úgy érezzük, mintha a világ szétszórt tükörszilánkokból állna. Minden darabja egy külön történet, egy külön arc, egy külön érzés, ami elválaszt minket a többitől. Harag, ör...
Tovább olvasom →A Türelem Borostyán Cseppjei
A türelem… olykor kővé dermedt csendnek tűnik, máskor vibráló, izgatott várakozásnak. Mindkettő egyaránt nehéz próbatétel. Épp a napokban, egy vén diófa alatt ülve figyeltem a hernyót, ahogy fáradh...
Tovább olvasom →A Megalkuvás Szürke Homokdűnéi
Olyan sokszor érezzük, hogy a széllel kell szembe haladnunk, hogy a saját igazságunkat kell megvédenünk. Pedig néha, csak néha, a megalkuvás nem gyengeség, hanem a bölcsesség csendes megnyilvánulás...
Tovább olvasom →A Kontroll Gránit Ketrece
Olykor, mint egy éhes ragadozó, les rám a kontroll. Azt suttogja, ha elég erősen markolok, ha minden apró részletet előre látok és irányítok, akkor biztonságban leszek. Egy gránitketrecet épít köré...
Tovább olvasom →A Remény Gyöngyház Fénycsóvái
A remény… oly sokszor gondoljuk, hogy egy távoli csillag, valahol a végtelen űrben, elérhetetlenül. Pedig a remény nem valami külső, nem egy szerencsés csillagállás szeszélye. A remény bennünk él, ...
Tovább olvasom →