Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
Az Előítéletek Széttépett Fátyla
Léleknaplóm legújabb bejegyzésében egy olyan témához szeretnék nyúlni, ami sokunk életében felbukkan, és gyakran észrevétlenül sző körénk egy láthatatlan hálót: az előítéletek. Hányszor fordult már...
Tovább olvasom →A Meg nem Értett Csend Szonátája
Léleknaplóm lapjaira most egy olyan érzés íródik, amely sokszor észrevétlenül, árnyékként surran el mellettünk, pedig benne rejlik a legmélyebb bölcsesség magja. Ez a csend. Nem az a csend, ami a z...
Tovább olvasom →A Csendes Zuhanás Gyöngye
Mélyen, a lélek óceánjának ismeretlen mélységeiben, ahol a fény már csak emlékként vibrál, ott rejtőzik a csendes zuhanás. Nem az a fajta zuhanás, ami rettegést vagy pánikot vált ki, hanem egy fino...
Tovább olvasom →A Figyelmetlen Kéz Tündöklő Hídja
Ma reggel a kezemmel játszottam, a vonalakat tanulmányoztam. Az emberi kéz… micsoda csoda! Sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott részünk, mégis mindent ezen keresztül tapasztalunk, alkotunk, ...
Tovább olvasom →Az Emlékezés Csillagporos Fátyla
Van, hogy az emberi elme egy fátyollal takarja el az igazságot, egy vékony, mégis áthatolhatatlan réteggel, amit a múltunk hívatlan emlékei és jövőnk délibábjai szőnek. Ez a fátyol nem a feledés ho...
Tovább olvasom →A Hosszú Hallgatás Csendes Virága
Mélyen lélegzem. A levegő hideg és tiszta, akárcsak egy új kezdet ígérete. Ma reggel a belső csendemben arra ébredtem rá, hogy az életünkben mennyi mindent a "nem mondom ki" falai mögé zá...
Tovább olvasom →A Figyelem Éhes Virága
Ültem a teraszon, az őszi napfény utolsó simogatását élvezve, miközben egy sárga krizantémot bámultam. A levelei már fáradtan lógtak, de a virág maga még makacsul kitartott, mintha utolsó erejével ...
Tovább olvasom →A Csendes Üresség Aranyfonala
Léleknaplóm e lapjaira az utóbbi időben egy különös érzés telepedett: a csendes üresség. Nem az a fajta üresség, ami félelmet vagy hiányt jelez, sokkal inkább egy tágas, tiszta tér. Mintha a megszo...
Tovább olvasom →A Hagyás Fényes Üzenete
Mélyen lélegeztem, érezve a langyos nyári levegőt, ahogy betölti tüdőmet. Elengedtem a nap feszültségét, a gondolatok áradatát, melyek megpróbálták beszennyezni a tiszta pillanatot. Elengedtem a vá...
Tovább olvasom →A Figyelmetlen Vihar Csendes Tanítója
Hányszor száguldunk át az életen úgy, mint egy vadló, mely nem veszi észre a lábai előtt heverő apró, de annál fontosabb kavicsokat? A figyelmetlenség, ez a modern kor csendes járványa, gyakran elt...
Tovább olvasom →