Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Félelem Sólyomszárny Árnyéka
A félelem, ez a soha el nem múló útitárs, ott lapul a lelkünk mélyén, akár egy éber sólyom, szárnyai árnyékot vetve minden döntésünkre, minden reményünkre. Nem a sötétben ólálkodik csupán, hanem a ...
Tovább olvasom →A Türelem Tejfehér Gyöngysora
A türelem. Milyen nehéz is megélni, amikor a lélek sürget, a szív vágyakozik, és az elme már rég kiszámította a lehetséges kimeneteleket. Én, aki tűz jegyben születtem, különösen ismerem ezt az érz...
Tovább olvasom →A Versengés Ólomszürke Páncélja
Azt mondják, a Skorpió jegyében születettek különösen hajlamosak a versengésre. Én nem hiszem, hogy a csillagok determinálnak minket, de a hajlam...nos, abban lehet valami. Évekig hordtam a verseng...
Tovább olvasom →A Vágyak Sárgaréz Kalitkája
Mindig is csodáltam a pillangókat. Szabadságuk, könnyedségük, ahogy virágról virágra szállnak, az élet esszenciáját szívva magukba. Én is ilyen akartam lenni, de éreztem, valami visszatart. Egy súl...
Tovább olvasom →Az Ego Jáspis Labirintusa
Ébredéskor egy jáspis labirintus közepén találtam magam. A falak simák, hűvösek, és visszatükrözték az arcomat – de valahogy torzan, furcsa karikatúraként. Elindultam, és minden kanyarban ismerős é...
Tovább olvasom →A Fájdalom Borostyánszínű Balzsama
Néha úgy érzem, mintha a lelkem egy rég letűnt kor emléke lenne, egy olyan idős fa, melynek gyökerei mélyen a földbe kapaszkodnak, miközben ágai a csillagok felé nyúlnak. És ahogy a fa, úgy a lélek...
Tovább olvasom →A Magány Lila Akvarellje
A magány. Sokszor ijeszt meg bennünket, mint egy elhagyatott, sötét erdő. Pedig a magány néha nem más, mint egy lila akvarellfestmény. Egy csendes sarok, ahol a lélek szabadon lélegezhet, ahol nem ...
Tovább olvasom →A Hálátlanság Hamuszürke Ködfátyla
Észrevettétek már, milyen könnyen siklik el a szívünk a hála mellett? Mint egy vízfolyás, ami a kavicsokat simogatja, de nem időzik el egyiknél sem. Pedig a hála egy kapu. Kapu a bőséghez, a boldog...
Tovább olvasom →A Kötődés Akácvirág Illata
Az akácvirág illata édes, szinte kábító. Gyermekkorom nyarait idézi, a nagymamám kertjét, ahol az akácfa árnyékában mesélt nekem a csillagokról és a lélek útjairól. Most, hogy újra érzem ezt az ill...
Tovább olvasom →Az Önbüntetés Bíbor Fojtótekercse
Oly sokszor találom magam a múlt útvesztőjében, újra és újra elkövetve ugyanazokat a hibákat, legalábbis a fejemben. Mintha egy bíbor tekercs szorítaná a torkomat, minden egyes lélegzetvétellel egy...
Tovább olvasom →