Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
Az Elfogadás Láthatatlan Koronája
Léleknapló bejegyzés Volt idő, amikor a tökéletesség láthatatlan béklyóként fonódott körém. Azt hittem, minden sebet el kell rejteni, minden repedést simára kell csiszolni, minden hibá...
Tovább olvasom →Az Előző Lélegzet Rejtett Üzenete
Van úgy, hogy az ember élete egy ismerős dallamként csendül fel, mégis mintha valahol messze, egy réges-régi visszhangban rejlenének a hangjegyek. Azt hisszük, a jövő felé igyekszünk, s közben a mú...
Tovább olvasom →A Visszhangtalan Tükör Titka
Mélyen belül, valahol a lélek zegzugos folyosóin, mindannyian hordozunk egy tükröt. Nem olyat, mely a fizikai valónkat, ráncainkat és mosolyainkat vetíti vissza, hanem olyat, mely a legbensőbb énet...
Tovább olvasom →A Veszteség Csendes Híve
Léleknaplómban ma egy olyan érzésről írok, melyet mindannyian ismerünk, mégis sokszor elfordulunk tőle: a veszteség. Nem csupán valaminek az elvesztéséről van szó, hanem arról a finom, szinte észre...
Tovább olvasom →A Várakozás Aranyhomokjában Rejlő Ígéret
Léleknaplóm e lapjain ma egy olyan érzésről elmélkedem, amely gyakran türelmetlenségbe, de időnként békébe ringat: a várakozásról. Nem az üres, passzív várakozásról beszélek, mint mikor egy buszra ...
Tovább olvasom →A Kimondhatatlan Vágyak Éteri Tánca
Van úgy, hogy a lelkünk mélyén, a csendes zugokban, olyan vágyak mocorognak, amelyeknek még nevet sem tudunk adni. Nem kézzelfogható dolgok, nem konkrét célok, hanem inkább érzések, állapotok, egyf...
Tovább olvasom →Az Elengedés Csendes Ölelésének Hárfája
Léleknapló. Ma reggel, a felkelő nap első sugarai a lelkem egyik régi, még elvarratlan szálába botlottak. Egy olyan érzésbe, ami évtizedek óta ott pislákolt, mint egy mécses a viharban: a mások vél...
Tovább olvasom →A Holnap Elfeledett Virága
Sokszor hisszük, hogy a jövő egy távoli, ismeretlen táj, amelyet majd akkor fedezünk fel, ha elérjük. Várunk, tervezünk, álmodozunk, mintha a holnap egy csomag lenne, amit majd csak akkor nyithatun...
Tovább olvasom →A Hagyás Fényes Üzenete
Éjszaka van, és az ablakon át a Hold ezüst fénye önti el a szobát. Hosszú nap van mögöttem, tele feladatokkal, elvárásokkal, és a szokásos belső zűrzavarral. Azt hiszem, mindannyian ismerjük ezt a...
Tovább olvasom →A Meg nem Értett Béklyó Ajándéka
Mélyen lélegezve ülök itt, a kora reggeli nap első, félénk sugarai cirógatják arcomat. A kávé illata keveredik a nedves föld édeskés aromájával, és egy furcsa, mégis ismerős érzés kerít hatalmába. ...
Tovább olvasom →