Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Kíváncsiság Bíbor Lepkéi
A kíváncsiság – sokan gondolják hóbortnak, gyermeteg vágyakozásnak a titkok felé. Pedig a lélek igazi éhsége ez. Emlékszem, egy őszi estén sétáltam az erdőben. A fák levelei vörös és arany szőnyegk...
Tovább olvasom →A Remény Krizolit Olajcseppjei
A remény... gyakran keressük a távoli csillagokban, a nagy jóslatokban, a megváltó pillanatban. Pedig néha, mint egy krizolit olajcseppje, a legmélyebb sötétségben bukkan fel. Egy apró, zölden csil...
Tovább olvasom →A Vágyakozás Tejúti Porhintése
A vágyakozás… nem a hiány sivár üressége, hanem a lehetőségek végtelen csillagzata. Gyakran tévesztjük össze a birtoklás iránti sóvárgással, pedig az igazi vágyakozás maga a Tejút porhintése a lelk...
Tovább olvasom →Az Irigység Sárkánykő Zöld Pikkelyei
Az irigység alattomos kígyóként tekeredik szívünk köré, mérgező leheletével homályosítva el a látásunkat. Nem a vágy az igazi ellenség, mert a vágy mozgás, teremtés, fejlődés. Hanem a mélyről feltö...
Tovább olvasom →Az Áldozat Fehér Akác Virágai
Hallottad-e már az áldozathozatal csodás, mégis fájdalmas dallamát? Nem a mártíromság éles hangja ez, nem a szenvedés öncélú kántálása. Sokkal inkább egy csendes, belátó lemondás, egy gyengéd eleng...
Tovább olvasom →A Sajnálat Füstszínű Pillanatai
A sajnálat... milyen furcsa érzés is ez. Nem olyan, mint a bűntudat, mely markánsan szorít és büntet. A sajnálat inkább egy finom, szürkés fátyol, mely rátelepszik a múltra, elszínezve annak ragyog...
Tovább olvasom →A Kételkedés Gyöngyház Fehér Homálya
A kételkedés… Olyan, mint egy gyöngyházfényű köd, ami finoman lepi be a lelket. Nem durva, nem szúrós, mégis elhomályosít mindent. Megkérdőjelezed a döntéseidet, a képességeidet, sőt, a saját valós...
Tovább olvasom →Az Elengedés Borostyán Színű Levelei
Az ősz szelével együtt érkezett meg a felismerés, ahogyan a borostyánszínű levelek elengedik az ágat, mielőtt a tél átveszi az uralmat. Hosszú ideig kapaszkodtam, foggal-körömmel ragaszkodtam valam...
Tovább olvasom →A Megbocsátás Holdfény Ezüst Hídja
Oly sokszor tornyosulnak bennünk a sérelmek, mint áthatolhatatlan falak, melyek elválasztanak a lényegtől, a szeretettől, önmagunktól. Mintha szilánkokká törnének a szívünk egy-egy fájdalmas pillan...
Tovább olvasom →A Félelem Holdkő Szürke Suttogása
A Hold ma teliholdként ragyog, ezüstfényével bevilágítva a szobám. Ahogy a fény táncol a falakon, a Félelem régi, ismerős suttogása kúszik be a szívembe. Nem konkrét félelem ez, hanem valami mélyeb...
Tovább olvasom →