Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Bátorság Borostyán Szeme
A tükörképet nézem. Nem az arc vonásait kutatom, nem a ráncokat számlálom. A szemeket keresem. Azt a bizonyos fényt, ami ott lakozik mélyen, a lélek ablakában. De ma fátyolos a tekintet, mintha köd...
Tovább olvasom →Az Elfogadás Gyöngyház Kapuja
A tükör néha kegyetlen bíró. Nem ítél el, de feltárja a repedéseket, a tökéletlenségeket, a nem kívánt vonásokat. Évekig küzdöttem azzal, ami nem voltam, azzal, amit mások szerint lennem kellett vo...
Tovább olvasom →A Visszautasítás Ólom Pillangószárnya
Olykor a visszautasítás fájdalma ólomszárnyú pillangóként telepszik a szívre. Nehéz, hideg, és bénító. Érzem a szorítást a mellkasomban, a torkomban gombóc ül, és a szemem sarkában ott bujkál a sóv...
Tovább olvasom →A Megbocsátás Aranyló Könnycseppjei
Olykor az élet folyójában kövek torlaszolják el az utunkat. Sérelmek, fájdalmak, melyeket mások okoztak, vagy éppen mi magunk mérünk másokra. A harag gyökerei mélyre hatolnak a szívben, megmérgezve...
Tovább olvasom →Az Egység Aranyló Pókhálója
Ma az összetartozás érzése szövi át a napomat. Nem a kényszerű, társadalmi elvárások szülte összetartozás, hanem az a finom, aranyló pókháló, ami láthatatlanul összeköt minket minden élőlénnyel, ső...
Tovább olvasom →A Hála Napfény Szőttese
A hála – sokszor csak egy elsikkadó szó a szánkban, egy gyorsan elhadart köszönet. Pedig a hála nem pusztán udvariasság, hanem egy kapu. Egy kapu a bőséghez, a derűhöz, a teljességhez. Észrevettem,...
Tovább olvasom →A Döntés Holdfény Ezüst Hídja
Észrevetted már, hogy a legnehezebb döntéseink mintha egy ködös, holdfényes tájon várnának ránk? Nem látni tisztán a túloldalt, csak a hídrészletet, ami lábunk előtt kígyózik. Sokan megrettennek a ...
Tovább olvasom →Az Irigység Zöldes Penészvirágai
Volt egyszer egy kertész, akinek a rózsái messze földön híresek voltak. Mindenki csodálta őket, a színüket, az illatukat, a tökéletes harmóniát, amivel a kertész gondozta őket. A szomszédjában is é...
Tovább olvasom →A Kitartás Holdkő Lépcsője
Néha úgy érzem, az élet egy végtelennek tűnő lépcsősor, melynek fokai Holdkőből vannak. Hűvösek, csillogóak, és ahogy egyre feljebb kapaszkodom, egyre távolabbnak tűnik a cél. Vannak napok, mikor a...
Tovább olvasom →A Tévutak Ezüstös Kígyótekervényei
Talán furcsának tűnik, hogy a tévutakat méltatom. Pedig higgyétek el, van bennük valami gyönyörű, valami tanulságos, ami túlmutat a csalódáson és a zsákutcán. Képzeljétek el, ahogy egy folyó kanyar...
Tovább olvasom →