Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
Az Elengedés Fehér Gyöngykagylója
Néha, mikor a Nap a Halak jegyében jár, a szívünk mélyén rejtőző fájdalmak a felszínre törnek. Nem mintha máskor nem lennének jelen, csak ilyenkor a fátyol vékonyabb, a sebek nyitottabbak. Érezzük ...
Tovább olvasom →A Türelem Csillagpor Szemcséi
A türelem, az a finom, csillagpor-szerű anyag, mely oly sokszor hiányzik az életünk mozaikjából. Pedig nélküle a türelem nélkül az igazán értékes dolgok sosem érnek be. Olyan, mint a mag, mely a fö...
Tovább olvasom →A Kontroll Szürke Kőlabirintusa
Azt hittem, a kezemben tartom a gyeplőt. A családom, a munkám, az egész életem… egy gondosan megtervezett, tökéletes konstrukció. Legalábbis, ezt hazudtam magamnak. Mert a valóság az, hogy a kontro...
Tovább olvasom →A Levegő Arany Szárnycsapásai
Ma a szabadságról írok, arról a szabadságról, ami nem a külső korlátok ledöntése, hanem a belső börtönünkből való szabadulás. Azt hisszük, a szabadság azt jelenti, hogy azt tehetünk, amit akarunk, ...
Tovább olvasom →A Szorongás Tengerzöld Algái
Ma a szorongás fonja be a naplómat, mint tengerzöld alga egy elhagyatott hajót. Érzem, ahogy kúszik felém, nem hirtelen rohamként, hanem alattomosan, lágyan, de könyörtelenül. Mintha a lelkem mélyé...
Tovább olvasom →A Megalkuvás Sárkányfog Vetése
Néha azt hisszük, okosan taktikázunk, mikor megalkuszunk. Kicsit engedünk itt, kicsit engedünk ott, hátha cserébe mi kapunk valamit. Mintha egy sakktáblán tologatnánk az életünket, előre kitalált l...
Tovább olvasom →A Megérzés Suttogó Szélcsengői
A déli szellő lágyan meglegyintette a homlokomat, miközben a folyóparton üldögéltem. A víz csendesen csordogált, s minden cseppjében ott rejtőzött az időtlen bölcsesség. Az elmúlt napokban egyre er...
Tovább olvasom →Az Önbizalom Suttogó Tükrei
Álltam a régi, homályos tükör előtt, és nem ismertem magamra. Nem a ráncok, nem a hajszálerek, nem a napfény szívta bőr változott ennyit. A szememben lakozó láng halványult el. Régen tűz égett ott,...
Tovább olvasom →A Vágy Szívárvány Hídíve
A vágy… egy szívárványhíd íve, amely a jelen szürkeségéből a jövő ragyogó tájaira vezet. Nem bűnös, nem hiábavaló, hanem éltető erő, a lélek szomjúsága a teljességre. Sokszor elfojtjuk, elrejtjük, ...
Tovább olvasom →A Bizalom Pillangó Selyemszárnya
A bizalom...oly törékeny, mint egy pillangó szárnya, mégis oly erős, hogy képes átrepülni a legzordabb viharokon is. Emlékszem, egyszer egy öreg kertész mesélt nekem egy különleges lepkéről, amely ...
Tovább olvasom →