Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Bizonytalanság Selyemgubója
A tegnap esti égboltot fürkészve, a Hold lágy ezüstfényében, hirtelen megéreztem: a bizonytalanság selyemgubója lassan, de biztosan körém fonódik. Nem a nagy, mindent elsöprő félelmek, hanem a csen...
Tovább olvasom →A Kíváncsiság Csillagpor Lepkéi
Hajnalpírban ébredtem, s a lelkem olyan volt, mint egy elfeledett térkép. Régi vágyak helyén por lepte be az ösvényeket, s a tájékozódás helyett inkább csak a biztonság szürke falai emelkedtek körü...
Tovább olvasom →A Versengés Obszidián Szilánkjai
A verseny. Olykor hajtómotor, máskor önmarcangoló ostor. Évezredek óta szövi át életünket, a törzsi vadászattól a Wall Street csarnokaiig. De vajon mi az a sötét ragyogás, ami a versengést oly vonz...
Tovább olvasom →Az ítélkezés jégcsap koronája
Azt mondják, a Skorpió havában különösen élesedik a látásunk, lelepleződik minden álarc, de ez a képesség könnyen átcsaphat ítélkezésbe. Mint jégcsapok, úgy lógnak a szívünk felett a mások felett m...
Tovább olvasom →A Megbocsátás Alabástrom Madárkája
A megbocsátás. Olyan szó, melyet könnyedén ejtünk ki, mégis, a lélek mélyén egy egész univerzumnyi munka rejtőzik mögötte. Nem a másiknak szól, hanem önmagunknak. Egy ajándék, amit önmagunknak adun...
Tovább olvasom →Az Illúziók Lila Ametisztfüggönye
Annyi mindent hiszünk el, amit látunk, pedig a valóság ritkán mutatkozik meg nyíltan. Leginkább fátylak mögül leskelődik, vagy éppen torz tükrökben mutatja magát. Gondoljunk csak a ragyogóan kék te...
Tovább olvasom →A Szívószeretet Rózsaarany Fonala
Évekig éltem abban a tévhitben, hogy a szeretet lángoló tűz, ami mindent felemészt. Kerestem a szenvedélyt, a heves érzelmeket, a viharos, mindent elsöprő érzéseket. Azt hittem, a valódi szeretet i...
Tovább olvasom →A Szétszórtság Aranyló Porfelhője
A szétszórtság, ez a finom, aranyló porfelhő, ami elhomályosítja a látást, nem feltétlenül ellenség. Sokszor ítéljük el magunkban, mint a fókusz hiányát, a rendetlenséget, a céltalanságot. Pedig né...
Tovább olvasom →A Figyelem Smaragd Fókuszpontja
Oly sokszor eltévedünk a zajban. A külső zajban, ami elnyomja a szívünk suttogását, és a belső zajban, ami a gondolataink véget nem érő láncolata. Pedig minden válasz ott van bent, csak éppen nem f...
Tovább olvasom →A Büszkeség Aranyketrecének Rácsai
A Büszkeség... Milyen fényesen csillog, akár a nap, mikor a legtisztább vizű tó tükrére vetül. Pedig valójában egy aranyketrec, mely saját lelkünket zárja fogságba. Emlékszem, egy idős mesélőre, ak...
Tovább olvasom →