Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Hála Mézeskalács Morzsái
Ma reggel, ahogy a nap első sugarai átszűrődtek a konyhaablakon, különös érzés fogott el. Nem a megszokott, rohanással teli nap indult, hanem valami más. Mintha a levegőben finom, édes illat lebege...
Tovább olvasom →Az Elfogadás Örökzöld Ligete
A tökéletesség utáni sóvárgás olykor olyan, mint egy ördögi körforgás. Szüntelenül hajszoljuk a megfoghatatlant, miközben elfelejtjük megpihenni ott, ahol éppen vagyunk. Mintha a jelen pillanat sos...
Tovább olvasom →Az Elengedés Táncoló Tollpihéi
Oly sokszor kapaszkodunk foggal-körömmel abba, ami elmúlik. Mint a gyermek, aki nem akarja elengedni a kedvenc, rongyosra játszott plüssállatát, akkor sem, amikor már látszik rajta az idő vasfoga. ...
Tovább olvasom →A Fásultság Kővé Dermedt Virágszirma
Éreztem, ahogy a szívem egyre nehezebben dobban. Nem a fájdalom, nem a bánat – azok legalább valami életet jelentenek. Ez a fásultság volt az, egy szürke köd, ami beborított mindent. Mintha a világ...
Tovább olvasom →A Vágy Éji Pillangóinak Hamuja
A vágy... egy éji pillangó, szárnyait holdfény itatja, s a szív lángja felé repül, önnön pusztulását keresve. Ó, hányszor hittem azt, hogy a vágy az élet motorja, az ami előre hajt, ami értelmet ad...
Tovább olvasom →A Kételkedés Óceánjának Gyöngyei
A kétség néha olyan, mint egy végtelen óceán. Hullámzik, árad, elnyel mindent, ami az útjába kerül. Ott állunk a partján, apró homokszemek, és félünk belevetni magunkat, mert attól tartunk, örökre ...
Tovább olvasom →A Remény Szárnyának Gyöngyszemei
Tudom, ismerem azt a mély, szinte tapintható csendet, ami a reményvesztés pillanataiban telepszik ránk. Olyan ez, mintha egy őszi hajnalban, a ködbe burkolózott tájban egyedül bolyonganánk, ahol a ...
Tovább olvasom →A Lelkesedés Tavaszi Szélcsengői
Oly sokszor hisszük, hogy a spirituális út a komolyság, a szigorú önfegyelem, a lemondás ösvénye. Elfelejtjük, hogy a lélek nem csak a csendben, a meditációban, a rituálékban talál magára, hanem a ...
Tovább olvasom →A Kontroll Könnyű Álarcának Szele
Oly sokszor hisszük, hogy a kezünkben tartjuk a gyeplőt, hogy minden a mi akaratunk szerint alakul. Mintha karmesterként állnánk az élet szimfonikus zenekara előtt, pontosan tudva, melyik hangszern...
Tovább olvasom →A Gondolatok Suttogó Labirintusa
Volt egyszer egy öregember, aki élete alkonyán egy hegytetőn élt, távol a világ zajától. Nem volt szüksége sokra, csupán egy egyszerű kunyhóra, egy kertre és arra, hogy figyelje a felhőket. Az embe...
Tovább olvasom →