Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Kontroll Aranyszínű Ketrece
Oly sokszor érezzük, hogy kezünkben tartjuk az életünk gyeplőjét. Tervezünk, szervezünk, irányítunk, abban a naiv hitben ringatva magunkat, hogy a sors engedelmesen követi az általunk kijelölt útvo...
Tovább olvasom →A Csend Aranyló Szövete
A lármás világban, ahol a szavak zúgnak, mint a vihar, és az információ árad, mint egy soha el nem apadó folyó, hajlamosak vagyunk megfeledkezni a csend erejéről. Pedig a csend nem üresség. Nem a h...
Tovább olvasom →A Remény Halvány Napsugarai
A remény… milyen furcsa szó. Olykor szikrázó tűzijáték, máskor alig pislákoló mécses a sötétben. Van, hogy a legmélyebb kétségbeesés kellős közepén bukkan fel, váratlanul, mint egy elfeledett dalla...
Tovább olvasom →A Döntés Pillangó Szárnyainak Súlya
A kora reggeli fény aranyszínű ecsetvonásokkal festette meg a kertet. A harmatcseppek apró gyémántokként csillogtak a rózsák kelyheiben. Én pedig ott álltam, a két ösvény találkozásánál, a lelkem t...
Tovább olvasom →A Bűntudat Kék Jégbarlangjai
A bűntudat… az a kék jégbarlang, melynek mélyén saját magunkkal találkozunk. Nem a ragyogó, erényes énünkkel, hanem azzal, aki hibázott, aki talán megbántott, aki letért a fény ösvényéről. Sokszor ...
Tovább olvasom →A Türelmetlenség Vasmarkú Ördöge
A türelmetlenség egy vasmarkú ördög, mely ott lappang a szívünk mélyén, készen arra, hogy megragadjon bennünket, amikor a várakozás tüze a legmagasabbra csap. Én is ismerem ezt az ördögöt. Évekkel ...
Tovább olvasom →A Megbocsátás Zöld Olajfaágai
Oly sokszor cipeljük magunkkal a sérelmek köveit, görnyedten, a lélek hátán. Hiszszük, hogy ez a súly a bizonyíték arra, hogy igazunk volt, hogy minket bántottak. De a harag, a neheztelés mérgezi a...
Tovább olvasom →Az Önbeteljesítő Jóslat Sárkánykörei
Hallottad már a suttogást, ami mélyen belülről jön? A hangot, ami azt mondja, “Nem vagy elég jó”, “Nem fog sikerülni”, “Nem érdemled meg”? Ez az önbeteljesítő jóslat. Egy sárkány, amit a saját féle...
Tovább olvasom →Az Idő Homokszemcséinek Tánca
Oly sokszor igyekszünk az időt uralni, beosztani, mintha egy megfékezhető vadállat lenne. Pedig az idő maga a tánc, a pillanatok végtelen, egymásba fonódó sora, melyben mi csak egy-egy homokszemcsé...
Tovább olvasom →A Félelem Szürke Selyemgubója
Mindannyian hordozzuk magunkban. Egy szürke selyemgubót, ami a Félelemből szövődik. Eleinte alig érezhető, egy finom, puha érintés a bőrünkön. Aztán ahogy az évek múlnak, ahogy a világ kihívásai ér...
Tovább olvasom →