Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
Az Igazság Ametiszt Szilánkjai
Azt mondják, a legnagyobb hazugságok azok, amiket magunknak mesélünk. Kényelmesek, puhák, mint egy régi, bejáratott fotel, amibe nap mint nap belehuppanunk, elkerülve a szembenézést azzal, ami való...
Tovább olvasom →Az Érzékiség Rubin Szirmainak Tánca
Oly sokáig tartott, míg megértettem, hogy az érzékiség nem csupán a test vágyainak kielégítése. Azt hittem, valami felszínes, múlandó dolog, ami elvonja a figyelmet a "fontosabb" spirituá...
Tovább olvasom →Az Irigység Mohazöld Penésze
A szív mélyén, ahol a fény már nem ér el, ott burjánzik néha az irigység mohazöld penésze. Nem harsány, nem feltűnő, csendben kúszik, befedi a belső kertet, elfojtja a virágokat, eltakarja a napfén...
Tovább olvasom →A Magány Obszidián Barlangjai
A magány néha mélyebb, mint a legmélyebb óceán. Nem a társaság hiánya az igazi lényege, hanem az az érzés, hogy láthatatlan falak vesznek körül. Mintha egy obszidián barlang mélyén rejtőznénk, ahol...
Tovább olvasom →Az Éberség Jáde Kapui
Az elme olykor olyan, mint egy sűrű ködlepte erdő. Elveszünk a gondolatok labirintusában, a félelmek árnyaiban botorkálunk, és elfelejtjük, hogy a nap mindig ott ragyog a felhők felett. Hányszor ér...
Tovább olvasom →A Leleményesség Smaragd Alagútjai
Az ember sokszor a sors labirintusában találja magát, ahol a falak magasak, a járatok kanyargósak, és a kiút látszólag reménytelenül távol van. Ilyenkor könnyű elmerülni a kétségbeesés mocsarában, ...
Tovább olvasom →A Türelem Borostyán Gyökerei
Oly sokszor sietünk, szinte rohanunk az élet tarka folyosóin. Minden azonnal kell, a válasz, a megoldás, a beteljesülés. Mintha attól félnénk, ha egy pillanatra megállunk, lemaradunk valamiről. Ped...
Tovább olvasom →Az Elszalasztott Lehetőségek Szürke Köde
Olyan sokszor érezzük, hogy a vonatok elmentek. Látjuk elsuhanni az ablakból a tájat, és sóhajtunk, mert nem léptünk fel időben. Az elszalasztott lehetőségek szürke köde borul ránk, elhomályosítva ...
Tovább olvasom →A Tiszta Szív Lótusz Virága
Azt mondják, a világ zajában nehéz meghallani a szívünk igaz szavát. Pedig ott van az, csendesen dobog, mint egy apró harangjáték a szélben. Az irigység zöld mérge azonban képes elfedni ezt a finom...
Tovább olvasom →Az Egység Tükörének Gyémántszilánkjai
Az elszigeteltség, az a furcsa, éles fájdalom, mely oly sokunkat gyötör. Érezzük, mintha egyedül bolyonganánk a végtelen univerzumban, elveszve a csillagok között, elszakítva a mindenség szövetétől...
Tovább olvasom →