Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Kitartás Gyémánt Csiszolóköve
A kitartás… Sokszor kőnek látjuk, érdesnek és hidegnek, ami csak a sikeresek kezében csillog gyémántként. Pedig a valóság az, hogy mindannyiunk szívében ott lapul ez a csiszolókő, csak épp beporoso...
Tovább olvasom →Az Irigység Sárkányfog Vetése
Az irigység… egy sárkányfog, amit a szívünk termékeny földjébe vetünk. Kicsírázik, gyökereket ereszt, és lassan, alattomosan megmérgezi a lelkünk kertjét. Emlékszem, egykoron gyönyörű rózsakertem v...
Tovább olvasom →A Félelem Borostyánba Zárt Múzsája
A félelem. Olyan, mint egy régi, borostyánba zárt rovar. Tökéletesen megőrzött, ragyogó, mégis mozdulatlan. Évekig nézegethetjük a tökéletességét, a részleteit, a finom szárnyerezeteit. Csodálhatju...
Tovább olvasom →A Tettvágy Vérvörös Gránátköve
Néha a lélek nem vágyik csendre, harmóniára. Néha zúgni akar, mint egy forró lávafolyam, elpusztítani a régi, megkövesedett formákat, hogy újat teremtsen. A tettvágy, a cselekvés ösztöne nem mindig...
Tovább olvasom →A Hálátlanság Éjfekete Obszidiánja
Az éjszaka leple alatt, mikor a csillagok is elbújnak a felhők mögött, az a rideg érzés kúszik be a szívünkbe: a hálátlanság. Olyan ez, mint egy éjfekete obszidián kődarab, éles szélekkel, ami belü...
Tovább olvasom →A Kíváncsiság Aranyló Selyemfonala
Azt mondják, az angyalok néha selyemfonálat küldenek le hozzánk, aranylót, vékonyat, alig láthatót. Nem arra szolgál, hogy kapaszkodjunk bele és visszamásszunk a mennybe. Nem. A kíváncsiság fonala ...
Tovább olvasom →A Racionalitás Mohazöld Labirintusa
Oly sokszor esünk a racionalitás csapdájába, abba a mohazöld labirintusba, ahol a gondolatok falai magasodnak, és a logika vékony ösvényei kanyarognak. Hiszszük, hogy a világot képletekkel, bizonyí...
Tovább olvasom →Az Elengedés Ezüst Harmatcseppjei
Olyan sokáig ragaszkodtam hozzá, ahhoz a képhez, amit a jövőmről festettem. Egy ideál, egy vágy, egy álom, amit a szívem mélyén dédelgettem. De a valóság, ahogy az lenni szokott, nem követte az ecs...
Tovább olvasom →A Bizalom Kék Lótuszvirága
Olykor, mikor a világ zaja elnyomja a lélek halk szavát, elfelejtünk bízni. Bízni az Univerzumban, bízni az élet áramlásában, és legfőképpen bízni önmagunkban. Mintha egy sűrű köd ereszkedne szívün...
Tovább olvasom →Az Elfogadás Alabástrom Csendje
Volt egyszer egy idős mester, aki a hegytetőn élt egy apró kunyhóban. Az emberek felkeresték őt tanácsért, útmutatásért, enyhülésért a fájdalmaikra. Egy nap egy fiatalember érkezett, tele keserűség...
Tovább olvasom →