Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Gondviselés Arany Pókfonala
Ébredéskor, a hajnali szürkületben, gyakran érzem, ahogy egy finom, szinte láthatatlan fonal kapcsol össze engem a világegyetemmel. Ez a fonal nem más, mint a Gondviselés arany pókfonala, mely lágy...
Tovább olvasom →A Kételkedés Fekete Pillangója
A kertemben egy különös fekete pillangót láttam. Nem repült, csak ült a rózsabokor legszomorúbb, szinte már elszáradt ágán. Szárnyai sötétek voltak, mint az éjfél, és valami mélabú áradt belőlük. M...
Tovább olvasom →A Megalkuvás Ólom Csendje
A kertemben áll egy hatalmas, öreg tölgy. Évszázadok óta figyeli a világot, gyökerei mélyen a földbe kapaszkodnak. Néha leülök alá, és hallgatom a szél susogását a lombjában. Azt mondják, a fák böl...
Tovább olvasom →Az Önzés Obszidián Fekete Sziklái
Az önzés… olyan, mint a hegytetőn elszórt obszidián sziklák. Élesek, sötétek, és ha nem vigyázunk, mély sebeket ejtenek rajtunk és másokon. Emlékszem, egykor én is jártam azon a hegyen. Azt hittem,...
Tovább olvasom →Az Egység Fehér Angyalszárnya
Az elkülönülés olykor vastag páncélként borul ránk, elszigetelve minket a világ lüktetésétől, a szeretet áramlásától. Érezzük, hogy egyedül vagyunk a problémáinkkal, a félelmeinkkel, mintha egy söt...
Tovább olvasom →Az Irigység Jáde Zöld Mérge
Az irigység egy alattomos suttogás a lélek sötét zugaiban. Nem olyan hangos, mint a harag ordítása, de annál mélyebbre hatol. Olyan, mint a jádezöld méreg, lassan szivárog a véráramba, elszínezve a...
Tovább olvasom →A Remény Zöld Smaragd Palántája
A Remény... oly sokszor halljuk ezt a szót, mégis, milyen nehéz néha meglelni a forrását. Mikor a szívünk szántóföldje száraz, a mindennapok terhe alatt megkeményedett, szinte lehetetlennek tűnik e...
Tovább olvasom →A Félelem Kék Jégvirágai
A félelem. Oly sokszor démonizáljuk, pedig talán épp a legmélyebb szeretetünk torz tükörképe. Félünk elveszíteni azt, ami számunkra a legdrágább. Mint a kék jégvirágok, melyek a téli ablakon ékeske...
Tovább olvasom →A Türelem Borostyánszínű Patakja
Türelem. Olyan szó, melyet oly sokszor hallunk, mégis oly nehezen sajátítunk el. Mintha az idő egy folyó lenne, melynek partján állunk, és kétségbeesetten próbáljuk felgyorsítani a vizét, hogy hama...
Tovább olvasom →A Megbocsátás Lila Akácfüggönye
Volt egyszer egy öreg kertész, aki élete során gyönyörű kerteket gondozott. Virágai messze földön híresek voltak, de a saját szívében egy hatalmas, elhanyagolt terület burjánzott, a megbocsátatlans...
Tovább olvasom →