Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Kényelem Homokkő Labirintusa
Oly sokszor vesztünk el a kényelem homokkő labirintusában. Falai magasak, simára csiszoltak a megszokás szelével, és a távolban csábító oázisok ígéretét villantják fel – biztonságot, kiszámíthatósá...
Tovább olvasom →A Félreértés Köd Palástja
A Félreértés Köd Palástja néha olyan sűrűn borul ránk, hogy alig látjuk a másik arcát. A szavak, melyekkel hidat szeretnénk építeni, eltorzulnak a szélben, és falat emelnek köztünk. Emlékszem, egys...
Tovább olvasom →A Megbocsátás Holdkő Patakja
Az önvád éles szilánkjaival borított ösvényen jártam, a szívemben hordozva a sérelmek sötét köveit. Minden egyes nap, ahogy felidéztem a múlt árnyait, egyre mélyebbre ástam magam a megbocsátás hián...
Tovább olvasom →A Kételkedés Ólom Kútja
Volt egyszer egy kút, mélyen az Időtlenség ligetében. Nem kristálytiszta víz csillogott a mélyén, hanem zavaros, ólomszürke folyadék. Ez volt a Kételkedés Kútja. A legenda szerint minden léleknek e...
Tovább olvasom →Az Elengedés Ezüst Hárfája
Volt egyszer egy hárfa, ezüstből öntve, melynek húrjait a szél pengette meg. Dallamai gyönyörűek voltak, ám egyetlen, mélyen gyökerező hang mindig elnyomta a többit: a birtoklás hangja. A hárfa úgy...
Tovább olvasom →A Feltétel Nélküli Szeretet Rózsa Kertje
Néha, mikor a Hold a Rák jegyében jár, és a családi emlékek, a gyökerek mélyről feltörnek, érzem, ahogy egy szívszorító szorítás vesz erőt rajtam. Nem a szeretet hiánya ez, hanem a szeretet formái ...
Tovább olvasom →A Sajnálat Ódon Könyvtára
A sajnálat olyan, mint egy ódon könyvtár. Poros polcok, magasra tornyosuló kötetek, mindegyik egy-egy elmulasztott lehetőség, egy kimondatlan szó, egy meg nem tett gesztus. Belépsz, és a nehéz leve...
Tovább olvasom →A Türelmetlenség Vasrozsda Kora
A mai nap a türelmetlenség karmolásait érzem. Mintha egy rozsdás vaslemezzel dörzsölnék a lelkem. Tudom, hogy minden a maga idejében érik be, mint a gyümölcs a fán, de a várakozás kínzó. Akarom a v...
Tovább olvasom →Az Önbizalom Türkiz Madártollai
Az önbizalom… gyakran hisszük, valami velünk született adottság, mint a kék szem vagy a göndör haj. Pedig nem az. Inkább egy törékeny, kékesszöld madártoll, amit a szél ide-oda fúj. Néha a kezünkbe...
Tovább olvasom →A Türelem Zöld Krizopráz Virágai
Néha azt hisszük, a türelem egy passzív erény, egy várószoba az életben. Mintha tétlenül kellene ülnünk, míg a sors kegyeskedik megajándékozni minket valamivel. Pedig a türelem nem a várakozás művé...
Tovább olvasom →