Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Szorongás Vasgyökerű Fája
Ma reggel, a napfelkelte rózsaszín festékcseppjei helyett, valami szürke, nehéz telepedett a lelkemre. A szorongás, ez a vasgyökerű fa, mélyen kapaszkodott a szívem talajába. Nem hirtelen tört rám,...
Tovább olvasom →A Szomorúság Indigókék Óceánja
A szomorúság néha olyan, mint egy végtelen, indigókék óceán. Elnyel, körbeölel, és úgy érzed, sosem látsz ki belőle. A hullámok hol lágyan ringatnak, hol pedig megtépáznak, elsodorva mindent, amibe...
Tovább olvasom →A Türelem Türkiz Lótusza
Hajnal volt, a nap épp csak festette rózsaszínre a felhőket, amikor a kertem mélyén, a tavirózsák között egy különös látvány fogadott. Egyetlen türkizkék lótusz bontogatta szirmait. Nem emlékeztem,...
Tovább olvasom →Az Irigység Zöld Jáde Maszkja
Volt egyszer egy kertész, aki a legszebb virágokat nevelte a vidéken. Mindenki csodálta a rózsáit, a liliomait, a tulipánjait. A kertész maga is büszke volt a munkájára, ám egy napon új szomszéd kö...
Tovább olvasom →A Bizonytalanság Selyemgubója
A tegnap esti égboltot fürkészve, a Hold lágy ezüstfényében, hirtelen megéreztem: a bizonytalanság selyemgubója lassan, de biztosan körém fonódik. Nem a nagy, mindent elsöprő félelmek, hanem a csen...
Tovább olvasom →A Kíváncsiság Csillagpor Lepkéi
Hajnalpírban ébredtem, s a lelkem olyan volt, mint egy elfeledett térkép. Régi vágyak helyén por lepte be az ösvényeket, s a tájékozódás helyett inkább csak a biztonság szürke falai emelkedtek körü...
Tovább olvasom →A Versengés Obszidián Szilánkjai
A verseny. Olykor hajtómotor, máskor önmarcangoló ostor. Évezredek óta szövi át életünket, a törzsi vadászattól a Wall Street csarnokaiig. De vajon mi az a sötét ragyogás, ami a versengést oly vonz...
Tovább olvasom →Az ítélkezés jégcsap koronája
Azt mondják, a Skorpió havában különösen élesedik a látásunk, lelepleződik minden álarc, de ez a képesség könnyen átcsaphat ítélkezésbe. Mint jégcsapok, úgy lógnak a szívünk felett a mások felett m...
Tovább olvasom →A Megbocsátás Alabástrom Madárkája
A megbocsátás. Olyan szó, melyet könnyedén ejtünk ki, mégis, a lélek mélyén egy egész univerzumnyi munka rejtőzik mögötte. Nem a másiknak szól, hanem önmagunknak. Egy ajándék, amit önmagunknak adun...
Tovább olvasom →Az Illúziók Lila Ametisztfüggönye
Annyi mindent hiszünk el, amit látunk, pedig a valóság ritkán mutatkozik meg nyíltan. Leginkább fátylak mögül leskelődik, vagy éppen torz tükrökben mutatja magát. Gondoljunk csak a ragyogóan kék te...
Tovább olvasom →