Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Kételkedés Óceánjának Gyöngyei
A kétség néha olyan, mint egy végtelen óceán. Hullámzik, árad, elnyel mindent, ami az útjába kerül. Ott állunk a partján, apró homokszemek, és félünk belevetni magunkat, mert attól tartunk, örökre ...
Tovább olvasom →A Remény Szárnyának Gyöngyszemei
Tudom, ismerem azt a mély, szinte tapintható csendet, ami a reményvesztés pillanataiban telepszik ránk. Olyan ez, mintha egy őszi hajnalban, a ködbe burkolózott tájban egyedül bolyonganánk, ahol a ...
Tovább olvasom →A Lelkesedés Tavaszi Szélcsengői
Oly sokszor hisszük, hogy a spirituális út a komolyság, a szigorú önfegyelem, a lemondás ösvénye. Elfelejtjük, hogy a lélek nem csak a csendben, a meditációban, a rituálékban talál magára, hanem a ...
Tovább olvasom →A Kontroll Könnyű Álarcának Szele
Oly sokszor hisszük, hogy a kezünkben tartjuk a gyeplőt, hogy minden a mi akaratunk szerint alakul. Mintha karmesterként állnánk az élet szimfonikus zenekara előtt, pontosan tudva, melyik hangszern...
Tovább olvasom →A Gondolatok Suttogó Labirintusa
Volt egyszer egy öregember, aki élete alkonyán egy hegytetőn élt, távol a világ zajától. Nem volt szüksége sokra, csupán egy egyszerű kunyhóra, egy kertre és arra, hogy figyelje a felhőket. Az embe...
Tovább olvasom →A Magány Éjféli Csendjének Harmata
Oly sokszor festjük a magányt sivár színekkel, a kihűlt kandalló hamujával, a lakatlan szoba visszhangjával. Pedig a valóság mélyebb, árnyaltabb annál. Képzelj el egy ősrégi erdőt, ahol a fák gyöke...
Tovább olvasom →A Szerelem Alázatának Nektárja
Egy apró, mézédes virág nyílt meg a lelkem eldugott kertjében. Nem volt ragyogó, mint a mák, nem is hivalkodó, mint a rózsa. Egyszerű volt, visszafogott, szinte észrevétlen. Ez volt a valódi szerel...
Tovább olvasom →A Bátorság Szívének Dobbanásai
A bátorság nem egy hangos kiáltás a sötétben, hanem egy halk, belső dobbanás. Nem a félelem hiánya, hanem annak elfogadása, tánca a rettegéssel. Észrevetted már, hogy amikor a leginkább félsz, akko...
Tovább olvasom →A Harag Vörös Sárkányának Könnyei
A harag. Vörös sárkány, perzselő lehelettel, ami feléget mindent, ami utunkba kerül. Sokáig azt hittem, legyőzni kell, eltaposni, elfojtani a mélybe. Pedig a harag nem ellenség. Ő egy hírvivő. Egy ...
Tovább olvasom →A Türelem Aranyló Homokórája
Mindannyiunkban ott rejtőzik egy homokóra, melyben az idő aranyló szemcséi lassan, de kitartóan peregnek. Ez a türelem mérője. Én sokáig úgy hittem, az én homokórám eltörött. Mindent azonnal akarta...
Tovább olvasom →