Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
Az Ébredés Türkizkék Hajnala
A türelmetlenség egy sürgető dob, mely belülről lüktet. Mintha az idő homokja túl lassan peregne, mintha az Univerzum titkos tervrajza nem a mi tempónkban bontakozna ki. Néha, a sietség vakhitétől ...
Tovább olvasom →A Félelem Porcelán Maszkja
A félelem. Milyen sok arcot ölt. Néha ott lapul a szívünk mélyén, egy apró, szinte észrevehetetlen repedésként. Máskor pedig hatalmas, torz maszkot visel, eltorzítva az arcunkat, elrejtve valódi ön...
Tovább olvasom →Az Elvárások Kristály Palotája
Az elvárások néha olyanok, mint egy ragyogó kristálypalota. Lenyűgöző a látvány, tökéletesnek tűnik minden szeglete, fényesen csillog a külvilág felé. De belül hideg van, visszhangzik az üresség, é...
Tovább olvasom →Az Elengedés Holdfény Ezüst Hídja
Oly sokszor ragaszkodunk a régihez, a megszokotthoz, mert félünk az ismeretlentől. Pedig az elengedés nem feltétlenül veszteség. Néha épp azáltal szabadulunk fel, hogy lemondunk valamiről, ami már ...
Tovább olvasom →A Megbocsátás Gyémánt Könnye
Olyan régóta cipeltem ezt a terhet, ezt a hálót, ami a szívem köré tekeredett. Minden egyes csomója egy-egy sérelem, egy-egy el nem engedett szó. Mint egy pókháló, ami befedi a lelket, és elszívja ...
Tovább olvasom →A Hiány Ametiszt Lila Virága
Éreztem, ahogy egy lila virág nyílik a mellkasomban, ott, ahol a hiány tátong. Nem a hiány, ami fájdalommal szúr, hanem az, ami halkan zsong, mint egy távoli harangszó. Azt hittem, ez a virág a gyá...
Tovább olvasom →A Lelkiismeret Gyöngyház Fénye
Volt egyszer egy fiatal festő, Elara, aki tehetségesebb volt bárkinél a környéken. Az ecsetje életre keltette a vásznat, de a szíve mélyén egy sötét titkot őrzött. Egyik éjjel, pénzszűkében, egy hí...
Tovább olvasom →A Kontroll Jáde Zöld Börtöne
A jáde kövek hűvös tapintása emlékeztetett rá. Mindent kézben akart tartani. Az életét, a szerettei életét, a jövőt. Mintha a sors egy megbízhatatlan gyermek lenne, akit szigorú felügyelet alatt ke...
Tovább olvasom →A Harag Obszidián Fekete Pillangója
Ma a haraggal néztem szembe. Nem a lobogó, pusztító tűzzel, hanem a csendes, belül fortyogóval. Észrevettem, ahogy a mellkasomban fészket ver, egy obszidián fekete pillangó, mozdulatlan szárnyakkal...
Tovább olvasom →A Visszautasítás Ólom Szürke Vára
Valamikor, réges-régen, egy völgy mélyén, ahol a nap alig érte el a földet, állt egy hatalmas, ólomszürke vár. A Visszautasítás Vára volt, és minden egyes tégláját csalódás és fájdalom formálta. So...
Tovább olvasom →