Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Csend Ametiszt Barlangja
A rohanás, a zűrzavar, a mindent elborító információáradat. Mennyi zaj veszi körül az életünket! Külső és belső zaj egyaránt. A gondolatok, mint vadlovak száguldanak a fejünkben, egy soha véget nem...
Tovább olvasom →A Türelmetlenség Obszidián Sivataga
A türelmetlenség obszidián sivataga kietlen és forró. Nincs itt víz, nincs árnyék, csak a perzselő vágy, hogy azonnal elérjük, amire szívünk mélyén vágyunk. Évekkel ezelőtt, fiatal lélekként tévedt...
Tovább olvasom →A Remény Jáspis Magvetője
A Remény, ez a lágyan pulzáló, édes nedű, oly könnyen elpárolog a szív legszárazabb vidékein. Amikor a világ szürke vászonként borul ránk, és a holnap ígérete csupán üres visszhang, elfelejtjük a m...
Tovább olvasom →A Kiszolgáltatottság Akvamarin Könnycseppje
A vihar után, amikor a hullámok még háborgó emlékei szinte égetik a homokot, néha találok egy-egy akvamarint. Nem csiszolt, nem tökéletes, hanem nyers, éppen csak annyira áttetsző, hogy a fény megc...
Tovább olvasom →A Kíváncsiság Lapis Lazuli Pillangója
Egy eldugott könyvtárban, hol a tudás polcai a végtelenbe nyúltak, élt egy moly. Nem közönséges moly volt ő, hanem egy kis lélek, aki a betűk mögött rejlő világra szomjazott. Nem ette a könyveket, ...
Tovább olvasom →A Megbocsátás Kunzit Selyemszála
Néha úgy érzem, a lelkünk egy hatalmas szövőszék, ahol a sors fonalai keresztezik egymást, mintákba rendeződve. Vannak napok, amikor ragyogó, élénk színek dominálnak, öröm és beteljesülés képeit fe...
Tovább olvasom →A Nosztalgia Opál Ködfátyla
Az őszi napfény átszűrődött a vékony függönyön, aranyporral hintve be a szobát. Ahogy a teámat kortyolgattam, a nosztalgia édes-keserű illata lengte be a lelkem. Régi fényképeket nézegettem – pilla...
Tovább olvasom →A Szétszórtság Angelit Felhői
Néha úgy érzem, a lelkem apró, angyali tollpihékre hullott szét, amiket a szél szanaszét fújt az idő tengerén. Talán a Merkúr retrográdba lépett ismét, talán csak én vagyok képtelen egyetlen dologr...
Tovább olvasom →A Harag Hegyikristály Üstje
A harag… Sokszor mint egy forró, sistergő üst jelenik meg lelki tájainkon, hegyikristályból faragva. Átlátszó edény, melybe lángoló indulatok, sérelmek égető szikrái hullanak. Elsőre tisztának, erő...
Tovább olvasom →A Passzivitás Füstkvarc Pókhálója
A passzivitás… egy suttogó csábító. Nem ordít, nem követel, csupán halkan sugallja, hogy maradj a kényelmedben, ne mozdulj, ne kockáztass. Észrevétlenül szövi be életünket, mint a füstkvarc színeit...
Tovább olvasom →